Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Tanácsi vállalatok forgalmi- és Uletményadó-befizetései (Debrecen tény. a többi terv) Város 1901 1962 1963 1964 1965 Debrecen 41 940 37 696 19 728 19 642 16 422 Miskolc 45 500 39 720 65 795 70 086 81 970 Pécs 37 200 42 024 43 432 18 131 12 364 Szeged 37 000 50 639 58 174 51 862 49 209 1.23 Kisipari szövetkezetek és földművesszövetkezetek adói A szövetkezetek forgalmiadó- és jövedelemadó-befizetései a vállalatok illetményadó- és forgalmiadó-befizetéseihez hasonlóan folynak be. Az értékelés szempontjából az fmsz befizetései elhanyagolhatók, egyrészt, mert ezek a befizetések évi 1 millió Ft-ot sem érnek el, másrészt, mert az időszak utolsó éveiben ezek már nem a városi tanácsok bevételeit képezik, Ugyanakkor a kisipari termelőszövetkezetek adói egyre növekszenek és amíg 1961-ben 16,6 millió Ft-ot tett ki a befizetésük, 1965-ben a befizetés összege már 31 millió Ft-ra emelkedett. Miközben a tanács irányítása alá tartozó vállalatok befizetései zsugorodnak, ugyanakkor a tanács irányítása alá nem tartozó ktsz-ek befizetései egyre nagyobb súllyal szerepelnek, és a költségvetési bevételek egyik legjelentősebb helyi forrását képezik. A II. ötéves terv számadatai azt mutatják, hogy a betervezett bevételi előirányzat és a tényleges befizetés között csaknem 6 millió Ft pozitív előjelű eltérés van. Az elmondottak miatt a városi tanács egyre inkább figyelemmel fordul a szövetkezetek munkája felé. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szövetkezetek rendkívül rugalmas szervezetek, amelyek kiválóan felkészült szakmunkásgárdával, tapasztalt, ügyes üzletszerzőkkel rendelkeznek, és bár lényegesen hátrányosabb körülmények között dolgoznak, mint az állami ipar, annál lényegesen olcsóbbak. A szövetkezet fejlesztési alap létrehozása olyan eszközt adott a tanácsok kezébe, amellyel hatékonyan elő tudják segíteni a szövetkezetek fejlődését. A kisipari termelőszövetkezetek a tevékenység egyes területein monopolhelyzetben vannak (fodrász, fényképész stb.), más területen pedig eredményesen versenyeznek — különösen a lakossági szolgáltatás terén — mind az állami, mind a magánkisiparral. A szövetkezetek fejlődésének elősegítése és a szövetkezetek befizetései között korrelációs kapcsolat van. A termelés, szolgáltatás növekedése szinte valamennyi adónemre (jövedelem, forgalmi stb.) kihatással van. A városi tanács helyzetfelismerése, aktív, pozitív irányú segítése kettős haszonnal jár. Növekszik, színvonalában is javul a lakossági szolgáltatás, s egyszersmind növekszik a költségvetés bevétele. Az érdekeltségi rendszer alapján — amelyikről a későbbiek során majd lesz szó — a szövetkezetek befizetéseiből a városi tanács jelentős többletekhez is juthat.