Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

1. annak közvetlen hasznos eredménye a költségvetésben nem jelentkezik. 2. azt tapasztalja, hogy a kereskedelmet irányító megyei tanács a saját erőforrásait kivonja a városból és a megyei kisvárosok kereskedelmi hálózatának fejlesztésére fordítja, 3. a tárcaközvetlen kereskedelmi vállalatok (csemege v. állami áruház stb.) hajlandók saját erőből is terjeszkedni, 4. a szövetkezeti szektor is szívesen fordítja anyagi eszközét a debreceni hálózatfejlesztésre. Az elmondottakban leírt következmények mellett még egy megjegyzést kell tenni. A kialakult helyzet nem nevezhető szerencsésnek, s úgy látszik, hogy a jelenlegi szervezési és irányítási forma elvileg is hibás, és a fejlesztést illetően helytelen eredményeket hozhat! Feltehetjük a kérdést, hogy a vidék fejlesztésének mi a népgazdasági koncepciója? Ha az a koncepció, hogy a községek és vidéki kisvárosok fejlődésének gyors ütemben kell végbemenni, túlszárnyalva egy 150 000 lakosú várost is, akkor Debrecenben és a Hajdú-Bihar megyében kialakult átszervezések és fejlesztések gyakorlata helyes. Ha azonban az a koncepció, hogy először az objektíve növekvő Debrecen és a hozzá hasonló néhány nagyváros lakosai számának rohamos növekedését kell fejlesztésekkel követni, azért is, hogy a lakosság ellátása megoldódjék, de azért is, hogy ezek a városok Budapest ellenpólusává válhassanak, akkor a helyi fejlesztési és átszervezési politika ellentétes az országos célkitűzésekkel. A gazdaságirányítás indirekt rendszerében az elmondott gyakorlat beleütközik majd az említett vállalatok érdekeibe is. A kereskedelem tanácsi szektorának semmiképpen se lesz érdeke, hogy faluhelyen ruházzon be. ahol kapacitáskihasználatlanság következik majd be és viszonylag alacsony forgalom. Ellenkezőleg, mind a kereskedelem, mind a vendéglátó vállalatok érdeke a debreceni hálózat fejlesztését indokolja, mert itt a bolti forgalom még rendszeresen emelkedik, de emellett alacsonyabb a szállítási stb. költség is. A többi megyei jogú városban a vállalati nyereségbefizetésnek ez a nagymértékű csökkenése nem következett be. Hullámzás mindhárom városban tapasztalható. Miskolcon mintegy 4 százalékkal kisebb is a nyereségbefizetés a II. ötéves terv utolsó esztendejében, mint az indulás évében volt. Nyereségbefizetés tervszáma az országgyűlés jóváhagyása alapján 1000 Ft-ban Terv Korrigálva 1965-re évi S 11 i,-os nov. 1961. évre 1965. évre Korrigálva 1965-re évi S 11 i,-os nov. Kiesés Miskolc Pécs Szeged 59 507 37 769 43 096 54 952 41 737 48 286 72 300 45 389 52 362 17 348 4 102 9 266