Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák
Egy városi tanács mindezt több okból teszi. Egyrészt, mert a helyi ellátással ez többé-kevésbé összefügg. Másrészt, mert a tanácsi költségvetés szempontjából előnyös, ha jól jövedelmező vállalatok működnek a tanácsi irányítás alatt. És végül, mert minden tanács fejlődni, növekedni akar, s tudja, hogy ennek egyik kulcskérdése az iparfejlesztés, amely nemcsak formálja, alakítja a város arculatát, hanem segít a foglalkoztatottság megoldásában is. A tanács vállalatfejlesztő, irányító tevékenysége összetett, komplex politikai, gazdasági feladat. Ezért nem volna helyes a városi tanács iparfejlesztő tevékenységét csupán közgazdasági szempontból vizsgálni, látni kell, hogy ennek a tevékenységnek a mozgatórugói között számos más, nagyon is komoly társadalmi, politikai tényező van, amelyeket vétkes könnyelműség volna figyelmen kívül hagyni. Debrecen városban a tanácsi vállalatok 1960-ban 40 millió forintot fizettek be nyereségükből a költségvetésbe. A II. ötéves terv utolsó esztendejében a nyereségbefizetés már csak 17,6 millió forint volt. Ez onnan származott, hogy — ahogyan az előzőekben arról már szó volt — Debrecenben 1962 óta több irányú vállalati átszervezés következett be. Elkerült a városi tanácstól a sütőipari, majd 1963-ban a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalat, s ezt még két további vállalat, majd pedig egy termelési profil átadása követte. Az átszervezések ellen a városi tanács — azon túl, hogy véleményét kifejtette — semmit nem tehetett. Azokat felsőbb párt- és állami szervek határozták meg. Az 1961 óta végrehajtott fejlesztéseknek a nyereségre gyakorolt hatását is figyelembe véve, évente 50 millió forint vállalati befizetéstől esett el a város, A vállalatok befizetéseinek összege 1961. évben még 82 millió forint volt. 1966-ban már csak 31 millió forint. Tehát ezek az átszervezések szerkezetében, összetételében erőteljesen megváltoztatták a városi költségvetést. Csaknem felére csökkent a vállalati befizetések részaránya, és az állami támogatás 21 millióról 128 millióra ugrott fel! (7. sz. melléklet.) Az átszervezések következtében Debrecenben a vállalati befizetések nem töltötték be funkcióikat, nem váltak a költségvetés legbiztosabb, legdinamikusabb bevételeivé. (A költségvetési bevételek forrásonkénti megosztását a 3. sz. melléklet mutatja.) A vállalati befizetések nagysága hullámzó, alapirányzata mind öszszegben, mind a bevételekhez való viszonyában csökkenő. É V Nyereségbefizetés 1000 forintban Bevételekből való I. 1961 = 100° ( , É V részesedés % 1961 82 030 50,5 1962 86 093 46,3 1963 68 434 31,5 1964 70 984 30,1 1965 35 755 14,9
