Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt

JEGYZETEK 1. Alföldi A. A gót mozgalom és Dácia feladása. EPh. Közi. 1929—30. 2. Bona I. Az újhartyáni germán lovassír. Arch. Ért. 81 (1961) 204—207.; Bona I.—Dienes I.— Kovalovszki ]•—Mócsy A., Orosháza és környéke a római kortól a magyar középkor végéig. Klny. Orosháza története és néprajza I. Szerk. Nagy Gyula Orosháza, 1964. 3. Soproni S. Limes Sarmatiae Arch. Ért. 96 (1969) 43—52. 4. Párducz M. Acta Arch. Hung. 11 (1959) 329—330. 5. Párducz M. A szarmata kor emlékei Magyarországon III. Arch. Hung. 30. Bp., 1950.; Sőregi J., DMÉ 1935. 60. Az általa közölt tiszalöki lelet jelzi, hogy a Tiszántúl lakossága a III—IV. században germán elemekkel töltődött fel. 6. Alföldi A., Budapest az Ókorban. Budapest története I. Bp., 1942. 681—87.; Bona I.—Dienes I. —Kovalovszki J-—Mócsy Ä. i.m. 114—115. 7. A gepidák régészeti anyaga két csoportra osztható fel. A korai anyag 454-ig, a késők 454 után jelentkezik. A korai emlékanyag feldolgozása még várat magára, a késői kor anyagát kiadta Csallány D. Archäologische Denkmäler der Mitteldonaubecken. Arch. Hung. 38. Bp., 1961. S. Nagy T., Studia avarica. Ant. Hung. 1 (1947) 56—63.; 2 (1948) 131—149. Az avarok korai történetére legújabb összefoglalás -.Czeglédy K., Nomád népek vándorlása napkelettől napnyugatig. Bp.. 1969. Körösi Csorna Kiskönvvtár 8.; Bona I. Die Langobarden in Ungarn. Acta Arch. Hung. 7 (1956) 538—42. 9. Bona I. Arch. Ert. 84 (1957) 155—174.; CsallányD., Arch. Ért. 90 (1963) 21—37.; Kiss A., JMPÉ 1962. 153. Kovrig I., Arch. Ért. 82 1955) 30—44. 10. Kralovánszky A., Arch. Ért. 85 (1958) 89.; Balogh I., Debrecen, Bp., 1958. 8. p. 3. kép.; Csallány D. A hajdúdorogi avar mellpáncél. DMÉ 1958—59. 17—22. 11. László Gy., Etudes archéologiques sur 1 histoire de la société des avars. Arch. Hung. 34. Bp., 1955. 179. Ua. Acta Arch. Hung. 17 (1965) 73—75. 12. A kutatók korábban az avar népen belüli divatváltásról beszéltek: Marosi A.— Fettich N. Arch. Hung. 18. Bp., 1936. 98—94.; Csallány D., Folia Arch. 1—2 (1939) 152—153. 13. Gomhócz Z. Magyar Nyelv 12 (1916) 97—102.; Németh Gy. A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. 14. Csallány Dezső. A Jósa András Múzeum Évkönvve 1 (1958) 31—83. HÍ Täte E. Arch. Ért. 87 (1960) 238. 15. László Gy., Valóság 1970.1. 48—59., különösen 57—59. 16. Lá'rló Gy. A honfoglaló magyar nép élete. Bp., 1944. 17. Deér ]. Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. Karl der Grosse I. Düsseldorf 1965. 18. Bona I., Cundpald fecit. Acta Arch. Hung. 18. (1966) 279—235. 19. Hóman B. Magyar Középkor. Bp. 1938. 164. 20. Györffy Gy. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1958. 113, 145. 21. Sőregi ]., DMÉ 1938. 46—48. 22. Móra F. Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori és korai magyar leletekben. Szeged, 1932. 7.; László Gy. A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Arch. Hung. 27. Bp., 1943. 48, 55—57. 23. Fehér G.—

Ery K.—Kralovánszky A. A Közép-Duna medence honfoglalás- és kora Árpád kori sírleletei. Régészeti tanulmányok 2 (1962) 926. t. 24. Németh P., A balatonfüzfői avar temető. Sajtó alatt. 25. Györffy Gy. Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959. 119—126. 26. Györffy Gy.. Lm. 54.; Hampel ].. Arch. Ért. 22 (1902) 437, 439,; Ua. újabb tanulmányok 15. t. 27. Fehér G.—Éry K—Kralovánszky A. Régészeti tanulmányok 2 (1962) 368, 1126—1137, tétel. 28. Kniezsa I., Keletmagyarország helynevei. Magyarok és románok. Szerk. Deér ]. és Gáldi L. Bp. 1943. 118—19. 126—27. 29. Karácsonyi J. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. 1901. 19—21