Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
nagyságúnak talált határ 16 dűlőre oszlott. Ezek neve. területe kh-ban és az összterület %-ában a következő: Bűtelek „házak s egyéb gazdászati épületek, részben konyha, részben dohányos kertek" 501 kat. h. 2,8% Gyep ,,a község keleti részén, árokkal körül véve, apró édes füvet terem. Közben-közben több hasznavehetetlen tavak vannak." 770 kat. h. 4,3% Lókért 514 kat. h. 2,9% Csontos „egy része szőlő, a többi rész pedig szántó és kaszáló" 230 kat. h. 1.3% Bocskai „ezen árokkal körülvett terület a Szegegyházi pusztával határos" 83 kat. h. 0,5% Gyulás „szántóföldek, néhol futóhomok", melyen „nagyobb szelek uralkodnak" 1311 kat h 7,3% Gát „hasznavehetetlen tavakkal" borított közlegelő 1029 kat. h. 5,8% Kölesföld „szántóföldek" 749 kaih. 4,2% Zajgató „felette ritkás fekete szántóföldek" 2061 kat h. 11,5% Epreskert „szántóföldek, meglehetős termékenységgel" 115 kat h. 0,7% Rákóczi-kert „szőlő" 162 kat. h. 0,9% Városkert „gazdasági épületek, szántó és kaszáló földek" 20 l/ 7 ' kat. h. 0,1% Disznókat vagy Kilinkút „szántóföldek" 1964 kat. h. 10,9% Görögkút „hepe-hupás szántóföldek" 1956 kat. h. 10,9% Szállásföldek „szántó és rét", 5543 kat. h. 30,9% Nagylapos „szántóföld, rét, legelő" (az utak 357 kat. h. 1,9%).' 540 kat. h. 3,00/0 A határnak közel 1/3-át a Szállásföld, m ásod ilk harmadát a Zajgató, Disznókat, Görögkút, a harmadikat a többi 12 dűlő alkotta. Részben a „Hajdúság keskeny feketeföld csíkján", részben a „Nyírség homokbuckás vidékén" elterülő határrészek közül ,,a nyírségi homokos rész a magasabb, a többi mélyebben fekvő fekete föld, amelynek egyes részeit a magas talajvízszint gyakran veszélyeztette". 4 Különösen sokszor volt használhatatlan a Gát és a Lókért. A szíkfoltokkal tagolt, vadvízjárta, televényszegény, változatos felszínű határt az 1890-es években tagosították. 5 A Ferenczy Elek főszplgabíró elnöklete alatt lefolytatott fontos, költséges, de a gazdálkodást nagy mértékben elősegítő akció „egyetlen volt a környéken, amely igen rövid idő, alig 3 év alatt minden féle bajok, nehézségek nélkül, a birtokosság megelégedettségére befejeztetett". 6 A kataszteri felméréssel már kevésbé voltak elégedettek. Az elsőt az 1880-as évek elején készítették. Ez később „az 1909. évi V. tc. értelmében végrehajtott birtokvalósítással annyira összezavartatott és elrontatott", hogy 1913-ban ismételten tisztelettel kérik, a „Pénzügyigazgatóságot kegyeskedjék odahatni, hogv a község mielőbb teljesen jó és minden irányban használható katasztert kapjon. 7 Az egyszer tagosított és többször kataszterizált hajdúdorogi határban a három legnagyobb területet elfoglaló művelési ágnak (szántó, legelő, rét) az összterületből való %-os részesedése 1852—1940 között grafikusan ábrázolva így alakút: 8 (Túloldalon) A többi művelési ágé: 1852 1877 1882 1886 1895 1909 1916 1930 Szőlő kat. h. 135 272 264 263 264 264 80 78 % 0,81 1,53 1,47 1,46 1,47 1,47 0,45 0,44 Kert kat. h. — 321 21 22 27 27 91 92 % — 1,78 0,12 0,12 0,15 0,15 0,51 0,51 Erdő kat. h. — 43 44 45 48 48 74 74 % — 0,24 0,25 0,25 0,27 0,27 0,41 0,41 Nádas kat. h. _ — 2 — — — 40 43 % — — 0,01 0,23 0,24 Földadó alá nem eső terület kat. h. — 808 1354 1549 927 929 1187 1187 % — 4,49 7,54 8,63 5,16 5,17 6,61 6,61
