Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Az adatsor bizonyos mértekig az elszegényedés és gazdagodás komponenseit tartalmazza, azonban, mint előbb megemlítettük, az 1715—20-as összeírásokból akárcsak a társadalmi tagozódás alaptendenciáját sem lehet megállapítani. A hajdúvárosokba való betelepedés a XVIII. sz. második harmadában is igen jelentős. Erre mutat a következő összeírás, amelyet Dorogon 1752-ben készítettek a jövevényekről Honnan jöttek (megye, orsz. rész) Jövevények száma Szabolcs 40 Szatmár 32 Erdély 17 Bihar 16 Ugocsa 10 Külröld (Lengyel o., Szerbia) 10 Zemplén 5 Szolnok 5 Borsod 3 Abaúj 2 Szilágy 2 Bereg 2 Ung 2 Meghatározhatatlan 14 A jövevények nagy száma és előbbi lakhelyük nagy távolsága a jobbágynépesség migrációiának megyéket átfogó méreteire és a hajdúvárosok nagy vonzó erejére utal. Összesen 240 jövevényt találtak, akik 2—23 éve telepedtek Dorogra. Egyrészük a földesúr, másrészük a kamara jobbágya volt. Közülük 44-en szolgaképpen, 7-en pásztorképpen, 3-an mesterként telepedtek le. 1773-ban a lakosság 34%-a inquilinus és 29,7%-a hajdú, 1809-ben 35,5%-a inquilinus és csupán 18,7%-a hajdú/'

9 A betelepülők az inquilinus fogalma mögött találhatók. A nem hajdú elemeik nagy száma a hajdú társadalom differenciálódátfát gyorsította és az ősi hajdúk, valamint a betelepültek között feszültséget teremtett. Azonban a XVIII-XIX. szd. fordulóján a források nem csupán betelepültét és hajdúivadékot különböztetnek meg, hanem egyre lényegesebb a tehetősek és szegények közötti válaszfal. A gyors vagyoni rétegződés gyengítette a származásbeü differenciálódást, a betelepültek és az őslakosság közötti ellentéteket. 1773ban a lakosság 44%-a anyagi nehézségekkel küzdött, az adó teljes összegét nem tudta megfizetni, aminek már további vagyoni következményei is voltak. Az említettek ugyanis a közös földterület parcellázásánál kisebb részt, vagy semmit sem kaptak. Az adófizetésre képtelen hajdúbirtokok tovább aprózódtak s ez siettette a pauperizálódás folyamatát. A hajdú társadalom a gazdálkodás fejlődése, népességmozgalom — betelepedés —, az állami adóteher hatása miatt átalakult. A gazdasági változás alapja