Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

„természetes szaporulat alapján számított népesség" rovatba az anyakönyvek adataiból számolt természetes szaporodás, illetve fogyás értékeivel növelt vagy kisebbített népességszámok kerültek, mindenkor az adott időpontokhoz legközelebbi tényleges népességszámból kiindulva. A népszámlálások sűrűsödésével a számítást tíz évenként újrakezdtem, a jelentkező különbözetet pedig vándorlási nyereségnek vagy veszteségnek tekintettem. A vándormozgalom megélénkülésének időszakaiban az anyakönyvek alapján számított és a tényleges népességszám között olykor jelentős eltolódások keletkeztek. Ennek áthidalására iktattam be a „tényleges szaporodás alapján számított népességszám" rovatot, ahol az egyes időszakokban tapasztalt be- és kivándorlás adatait is figyelembe vettem. 1900 és 1965 között a tényleges növekedés vagy csökkenés évenként arányosan elosztott értékével számoltam. Egv példán bemutatva: 1901 és 1910 között a természetes szaporulat tíz év alatt 1366 volt, a tényleges népességszám azonban 9906-ról csak 10 462-re növekedett. A tényleges növekedés tehát 556 volt, amit 10 esztendőre arányosan elosztva 55 főt kapunk. így évről évre a (népességszámot ezzel az értékkel növeltem (a töredékkel mindig az utolsó évnél számolva, ezúttal 1909 és 1910 között 61 fővel). Némileg bonyolultabb számítást alkalmaztam az 1787—1826 közötti időszak tényleges népességszámának meghatározásánál. Ezúttal a 40 év alatt jelentkező vándorlási nyereség (762 fő) egy évre jutó részét (18) és ennek évenként emelkedő értékeit (36, 54, 72, 90 és így tovább) adtam hozzá minden esztendőben a természetes szaporulat alapján számított eredményekhez. A különböző módon meghatározott kétféle népességszám között olykor jelentős különbségek tapasztalhatók elsősorban 1900 és 1965 között, amikor Hajdúdorogról a nagyarányú elvándorlások megkezdődtek. Ettől kezdve az anyakönyvek alapján számított érték mindvégig magasabb a tényleges népességszámnál és nem tükrözi híven a népesség alakulását. Ezért 1787 és 1826 között, továbbá 1900— 1965-ig a születés, halálozás és természetes szaporulat arányát a tényleges népesség számított értékei alapján határoztam meg. A többi rovathoz nem szükséges további magyarázatokat fűzni. Az adatokat 10 évenként összesítettem ós az arányokat ez esetben számított középértékre vetítettem.