Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
adatokban tükröző csökkenése. De, ha minden forrásban van is hiba, mindegyikben lehet hasznos adatokat is találni. A Conscriptio Animarum értéke, hogy a hajdú városok népességének megoszlásáról, tagolódásáról az első megközelítően pontos adatokat nyújtja. Ezeket a következő táblán mutatom be: Az adatsorokból kitűnik, hogy Hajdúdorogon mindvégig jelentós férfitöbblet volt, ami azonban erősen megcsappan, ha a városban tartózkodó szolgák adatait nem vesszük figyelembe. Számuk különösen 1773—1779. között volt magas, későbbi csökkenésük pedig a felvételek pontosságának változásával függ össze. (Az 1780—1783 közötti összesítések formája is más, hiányoznak belőlük a papok adatai és .az idegeneket sem tüntetik fel/ A 15 éven aluliak száma általában csak mintegy 10%-kal volt alacsonyabb a „felnőttek" csoportjánál. Ez az adat is jelzi a gyors ütemű szaporodást, a gyerekek nagy számát. 48 A város pontos népességszámára, demográfiai és társadalmi viszonyaira az első megbízható adatokat a II. József rendeletére 1784-ben végrehajtott népszámlálás nyújtaná — ha a Hajdú Kerület összesítése előkerült volna/' 9 Sajnos az eddig Magyarország és Erdély túlnyomó többségéről feltárt és közreadott községi sorok a hajdú városokról nem állnak rendelkezésünkre, csupán annyit tudunk, hogy a 6 városban összesen 5660 háztartásban 28 376 lakos élt. 50 A lélekszám-összeírások alapján megállapított arányok segítségével fölbontott adatokból Hajdúdorogra — mint láttuk — 3660 fő jutott s ezzel akkor csak Vámospércset előzte meg. Közel azonos volt még Hajdúhadház népességszáma, míg a többi háromban jelentősen több lakos élt. Hajdúdorog népességfejlődése tehát nem volt amazokénál gyorsabb, legfeljebb a többi hajdú városéval tartott lépést. Most ismét átsiklunk több mint negyven éven, részben források, részben megbízható adatok hiánya miatt. A hajdú városokban elrendelt adóösszeírások és a hajdúdorogi adókivetési könyvek a XVIII. század végétől fennmaradtak ugyan, de csak az adózók számát tartalmazzák. 51 Nem bizonyultak pontos forrásoknak az egyházi schematismusok sem. 1 ' 2 Támpontunk a népességszám növekedésére a XIX. századból azonban egyre több akad: Az első Nagy Lajos 1828-ban kiadott műve, melyben Hajdúdorog 921 házzal és 6640 lakossal szerepel. A növekedés tehát az 1785-re kiszámított adattal szemben igen nagy, csaknem 3000 lélek, az eredeti népességszám újabb 81%-kal gyarapodott. A következő adatot Fényes Elek könyvéből meríthetjük 1839-ből. Hajdúdorog népessége ekkor elérte a 7414 főt, 1785 óta 53 év alatt tehát ismét megkétszereződött. Hasonló ütemű volt a többi hajdú város fejlődése is: Böszörmény lakossága 7378-ról 15 805-re, Nánásé 6072-ről 11 638-ra, Szoboszlóé 5931-ről 12 579-re, Vámospórcsé 1532-ről 2708-ra nőtt, egyedül Hadház népességének emelkedése lassúbb ütemű, 1785. évi 3802 lakosával szemben 1839-ben Fényes csak 4927 lelket mutatott ki. A hat hajdú város összes népessége 28 376-ról 55 175-re nőtt, azaz kis hijján 100%-kal emelkedett. Hajdúdorog és a 6 hajdú város népességének fejlődését 1700—1839 között az alábbi ábra szemlélteti. IV. Hajdúdorog népesedése az anyakönyvek tükrében Hajdúdorog népesedésének utolsó kétszáz esztendejét legjobban az anyakönyvek adatainak feldolgozásával követhetjük végig." 3 A születések, halálozások és házasságkötések évről évre hullámzó száma a város népének szűkszavú krónikája:
