Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
hiányoznak, holott akkor a pestis első szakasza még korántsem ért véget. Hajdúdorog minimális veszteségét így összesen 600 lélekre becsülöm. Az első népszámlálás eredményei és a pestisben meghaltak száma alapján meghatározhatjuk a veszteség arányát; felmérhetjük, milyen törést jelentett a járvány a város népességében, majd következtetéseket vonhatunk le a korábbi demográfiai helyzetre nézve. Az ország népességnövekedésének ütemére végzett eddigi kutatások alapján az 1740—1785. évek között évenként átlagosan 1%-ra, 45 év alatt kereken 50%-ra becsülhető a természetes szaporulat nagysága. Ezzel az értékkel számolva Hajdúdorog 1740. évi népességszáma 3040 fő lehetett. Ebből a pestis után 2440 lélek maradt, kiknek 50 u Q-OS szaporulatával eljutunk az 1785. évi népességszámhoz, mely 3660 fő volt. Az elmondottakból azt a következtetést kell levonnunk, hogy az 1740—1785. közötti növekedés üteme Hajdúdorogon az országos átlagnál nagyobb volt, s nem 50, hanem 100%-ot tett ki. Hajdúdorog népessége a XVIII. század folyamán tehát kétszer is megduplázódott, s annak ellenéire, hogy a pestis által okozott 25° Q-OS veszteség fejlődését jelentősen visszavetette, 1700. és 1785. között lakossága háromszorosára nőtt. A népességszám alakulásának további követése azonban azt igazolja, hogy ez a növekedés nem volt egyedülálló, mert Hajdúdorog és a hajdú városok 1785. után is hasonló ütemben fejlődtek. Az országos átlagtól elütő, más vidékek szaporodását messze meghaladó jelenségről van itt szó, mely csak az Alföld beköltözésekkel is állandóan gyarapodó helységeiben figyelhető meg. Az elmondottak alapján Hajdúdorog XVIII. századi népesedéséről az alábbi számsor bontakozik ki: Népességszám a XVIII. század elején 1100—1200 lélek Népességszám 1740-ben 2430 lélek A pestis pusztítása 600 lélek Népességszám a pestis pusztítása után 1830 lélek Népességszám 1785-ben 3660 lélek E számítások eredményénél többet a XVIII. század népességfejlődéséről csak mikro-vizsgálatokkal tudhatnánk meg/ 1 ' A Mária Terézia által elrendelt lélekszám-összeírások tekinthetők az első, viszonylag teljeskörű forrásoknak, amelyek a hipotézisek és becslések korszakából valamivel biztosabb talajra, a statisztikai adatgyűjtések korszakába átvezetnek. Persze itt sincs minden hiba nélkül, s később is bőven akadnak még megoldásra váró nehézségek, ám ezeket a meglevő számszerű adatok birtokában valamivel könnyebb korrigálni, mint a korábbi időszakok eredetileg más célokra készült forrásait. Ezek az összeírások Hajdúdorogról és a hajdú városokról 1773 és 1783 között több évből is fennmaradtak. Először kövessük végig a meglevő összesítések alapján a 6 hajdú város népességszámának alakulását 1778 és 1783 között. Évszám Böszörmény Nánás Szoboszló Dorog Hadház Vámospércs Összesei 1778 5700 4765 4495 3142 3099 1220 22 420 1779 6004 4788 4582 2967 3052 1285 22 678 1780 6007 5091 4562 3072 3146 1319 23 197 1781 6242 5156 4902 3089 3074 1313 23 776
