Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt
kémlelésére, melyet 896-ban a magyarok honfoglalása követett. A hét magyar és három csatlakozott kabar törzsből álló magyar törzsszövetség Árpád fejedelem vezérlete alatt elfoglalta a Kárpát medencét. 19 A besenyő támadástól indított magyar honfoglalásról azonban nincsenek egykorú hiteles és részletes feljegyzéseink. Anonymus, II. Béla király jegyzője és a magyar krónikák csak kis részben fogadhatók el hiteles forrásként. A Tisza vidékének eseményeire Anonymustól a következőket tudjuk meg: „Tótény pedig meg a fia, Horka a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdőitől egészen az Omsó érig". A krónikák szerint pedig Ond vezér népe telepedett meg vidékünkön. 30 Bővebb felvilágosításért újra csak a régészeti leletekhez fordulunk. Dorog határában, a várostól É-ra kb. 11 km-re van a Szállásföld. Enn,ek Temetőhegy nevű részén 1938-ban honfoglaló magyar sírokat találtak, de volt közöttük olyan is. amelyikben I. István pénze volt. A feltárt három sírban a következő leletek voltak. 21 1. sír. A halott Ny—K-i tájolású, ahogyan ez a honfoglaláskori síroknál szokásos. A sírt 80 cm mélyre ásták, férfi nyugodott benne. A halott mellé temették lovát, de csak a kitömött lóbőrt a lábszár és koponya csontokkal, s a többi részét valószínűleg a halott tornál fogyasztották el. 22 A lóval zablát, kengyelpárt és hevedercsatöt (tehát nyerget is) temették el. A halott mellett volt kétélű egyenes kardja, amelyet a bal lábszár mellé helyeztek, íja, tegeze, nyílcsúcsok. A koponya két oldalán ezüst hajkarikákat viselt, bal szemén ezüst lemezke volt. 2. sír. E sír mellékletei nagyon töredékesen maradtak meg, pedig nagyon díszes ruházatú egyén fékhetett benne. A megmaradt 13 aranyozott ezüst pitykéből három darab nagyobb, tíz pedig kisebb példány. A honfoglaláskori párhuzamok alapján egy díszes csizma veretei lehetnek. A nagyobb veretek szolgálhattak a lábfej középső réizének díszítésére, ahol a cipőfűző szokott lenni, a kisebbek pedig a csizma fején félkörben a talp szegélyénél. A másik csizma veretei és a ruházat egyéb díszeiből semmi sem maradt meg. (9. kép.) Az elpusztult sírokból bronz csat, füles bronz gomb, két vas kés, bagolyfejet ábrázoló csont botvég, két agyag edény is került elő, de ez utóbbiakra már annyi gondja sem volt a találónak, hogy a régész megérkezéséig megőrizzék őket. A leletek közül különösen kiemelkedik a csont botvég, (10. kép). A honfoglaló magyarok sorjaiból egyetlen egy párhuzamát ismerjük, a dunántúli S zabádba ttyánból. Az kanalasgémet ábrázol. 23 A botvégnek van egy avar kori párhuzama is, szintén a Dunántúlról, Balatonfüzfőről. Gombja párdúcfejben végződik. 24 E ritka csont tárgyak valamilyen fanyélre voltak erősítve, és korbácsnyél díszeinek szokták tartani őket. Hitelesen feltárt darabok hiányában azonban szerepük még nem tisztázott. A Hajdúdorogon előkerült leletek a honfoglaló magyarság előkelő rétegének emlékei. A Felső-Tisza vidékén majdnem kizárólagosan ilyen típusú leletek kerülnek elő. Györffy György nyomán egyre inkább elfogadottá válik az a felfogás, hogy a Felső-Tisza vidéke a kabarok szállás területe. 25 A szomszédos Hajdúböszörmény elnevezése és az onnan előkerült, ugyanebbe a csoportba tartozó régészeti leletek csak megerősítik ezt a feltételezést. 26 A honfoglalók köznépének emlékeit jelenleg csak a távolabbi környékről ismerjük (Tiszalök, HajdúbÖszörmény-Pródi halom 27 ). Sajnos, mivel a Hajdúdorog-temetőhegyi honfoglaláskori temetőt nem szakszerűen tárták fel, nem tudjuk, hogy milyen hosszú ideig használták, voltak-e köznépi részei is a temetőnek? Annyi bizonyos, hogy I. István idején még temetkeztek ide. És mivel Arpádházi királyok pénzeit csak köznépi temetőkben találtak eddig, feltehető, hogy
