Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
Felújították a központi orvosi rendelőt; sor került a községen áthaladó kövesutak korszerűsítésére, portalanítására. A törpevízmű építéséhez szükséges 2 db kutat megfúrták, ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy az építendő törpevízműhöz a kellő vízszolgáltatás biztosítva legyen. Elkészült a törpevízmű kiviteli terve, melynek alapján annak építése 1963-ban megkezdődött. A községfejlesztési feladatok megvalósításához a község lakossága nemcsak anyagi alappal járult hozzá, hanem társadalmi munkaértékkel is, amely pl. 1962ben meghaladta a 220 0Ö0 Ft-ot. 1962. év április 5-én megnyílt a községben a közel 500 főt foglalkoztató ruhaüzem, ami igen komoly lehetőséget és bevételi forrást biztosított a község lakosságának. Havonként közel 600 000 Ft munkabér került kifizetésre, ami nagy mértékben közrejátszott az életviszonyok javításához, az életszínvonal emeléséhez. A gazdasági alapok fejlődése mellett jelentős feladatként jelentkezett a lakosság művelődési színvonalának emelése. Több tanács és végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoztak ezzel a témával. Az eredmény természetcsen nem azonnal mutatkozott, de mégis jelentős az 1959. augusztus 20-án megnyílt művelődési ház. Megindult az érdeklődés a felnőtt lakosság körében az általános iskolák iránt, és évente mintegy 100—120 felnőtt végezte el az általános iskola 7—8 osztályát. A tanácsciklus befejezésével meg lehetett állapítani, hogy a tanács az elmúlt négy évben államhatalmi, államigazgatási és tömegszervező tevékenységét jól látta el. Ezzel az elmúlt 4 év alatt igazolta az alkotmánynak azt a célkitűzését, hogy az állami ügyek intézésében a dolgozók széles tömegeit be kell vonni, és hogy a tanácsoknak működésük területén el kell látniok a proletárdiktatúr : LUUKciójából adódó gazdasági-szervező, és kulturális nevelő feladatokat. Ebben a tanácsciklusban a közvetlen igények kielégítésén túl erőteljesen érvényesült az egységes szocialista gazdasági alap létrehozására irányuló törekvés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, illetve ennek megszilárdulása. A szocialista ipar és kereskedelem mellett létrejöttek a termelőszövetkezeti gazdaságok, kialakulóban van a községben a másik alapvető osztály, az egységes termelőszövetkezeti parasztság. A munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság összetevőiként kibontakozó munkás-paraszt szövetség egysége és szilárdsága meghatározza a község további fejlődósének útját és ütemét. A községben a tanácsciklus lezárásával minden lehetőség megnyílt arra, hogy a szocializmus építésének lendületét fokozzák és lehetővé tegyék a lakosság életszínvonalának folyamatos emelkedését. E feladat végrehajtása megkívánta a tanácstól, hogy a lakosság körében a felvilágosító nevelőmunkát elmélyítse, tevékenységét szervezettebbé tegye. Ilyen tartalmú célokat tűzött a tanácsok elé a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusa: „szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakításának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakozása ... ; a törvényalkotás folyamatában támogatni kell a népi kezdeményezéseket és gyakrabban kell szélesebb körű tanácskozásokat szervezni a néppel. Növeljük a tanácsok, különösen az alsóbb tanácsok hatáskörét. A lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. Erre alkalmasak a helyi tanácsok, amelyek államhatalmi szervek, egyben a nép legátfogóbb tömegszervei is . . . Az állami szervek hatásköréből mind több feladat közvetlenül a társadalmi szervek és tömegszervezetek hatáskörébe kerül. . . , akik mind inkább részt vesznek az állami szervek tevékenységének támogatásában, és az állami munka ellenőrzésében".
