Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

nek bizonyult, mert érvényre jutatta az MKP, később az MDP osztályszövetségi rendszerét. Ez a rendszer kezdetben a koalíciós együttműködésre épült, de fokozatosan megtisztult, hogy végül a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma Hajdúdorogon is kizárólagos legyen. Ezt az álláspontot érlelték az események, amelyeknek során az 1949. évi Alkotmány alapelveire támaszkodva megszületett az 1950. évi I. törvény a tanácsrendszerről. Ezzel községünk is rátérhetett a néphatalcm útjára. JEGYZETEK 1. Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése, 1932. Debr. 11, 14 old. Györffy István: Hajdúböszörmény települése, 1927. 11. old. valamint u.a. A hajdúk eredete 1938. Hajdúnánás 25. old. lásd még Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI—XVII. század, 159. Bp., 738, 756. old. 2. V.o. Szabó István: A középkori magyar falu, 1969. Bp. 90, 92. old. 3. V.o. Rácz István: Hajdúszoboszló önkormányzata a XVII. században. Déri Múzeum Évkönyve 1958/1959. évf. Debrecen, 1960. 4. Rácz István: A hajdúkérdés Bocskai szabadságharca után. Nagy András hajdúgencrális, KLTE Évkönyv 1965. IV. évf. 36. old. 5. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. 1969. Debrecen, 121—123. old.; u.a. Hajdútelepítések és kiváltságolások. Kiadva ,,A hajdúk a magyar történelemben" 1959. Debr. 56. old. 6. Komáromy András: A szabadhajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások, 1898. Bp., 6. old. Vö. A mngánföldcsúri hajdútelepítések kérdéséhez, KLTE Évkönyv 1961. VII/1. Debrecen, 161. old., valamint u.ô. Nagy András i. m. 7. Vály András: Magyar Országnak leírása, 1796—1799., 513. old. 8. Országos Levéltár NRA, fasc. 1708 No 40 és lásd Rácz cikkét a Hajdúk a történelemben 56—57. old., ahol két azonos oklevélrőt tett említést, holott csak két azonos időben kiadott oklevélről van szó. Közülük az egyik a telepítő adománylevél, a másik pedig arról szóló bizonyságlevél, szaknyelven a privilégium ,,testimonialis"-a. 9. V.o. Császár: Hajdúság i. m. 27. old., és Komárom): Hajdúk i. rrs. 60. old., valamint Rácz cikke a Hajdúk történelemben i. m. 58. old. Sillye Gábor: A Hajdúkerület története c. tanulmányát a Varga Geyza: Hajdú megye leírása, 1882. Debr. c. kiadvány 37. old. Rácz: A hajdúk i. m. 123. old. 10. Orsz. Levéltár NRA fasc. 943. No 49. felhasználja Rácz: A hajdúk i. m. 123. old. 11. V.o. Komoróczy cikkével a Hajdúk a magyar történelemben c. kiadvány 77. old. (Komoróczy György: A hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII—XVIII. szá^dbm "t Perecén, 1969. kiadva: A hajdúk a magyar történelemben i. m. és Rácz: A hajdúk i. m. 35—36., 14. old. 12. V.o. Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben, 1969. Debr. c. munka szervezettörténeti fejezetével. 13. L. még Balogh István: Hajdúság, 1969. Bp., 21. old. 14. V.o. Komáromy: Hajdúk i. m. 24. old. 15. Komáromy. Hajdúk i. m. 62. old. 16. Szamosközy István: Történeti maradványai 1542—1608., Mon. Hung. Hist. XXX. Bp.. 188])., 360. old., v.o. még Rácz: A hajdúk i. m. 122—123. old. 17. Orsz. Levéltár NRA Fasc. 1708. No 40. 18. Györffy István: A hajdúk eredete i. m. 41. old. és v.o. Rácz: A hajdúk i. m. 24 old. Lásd még Petrus ].: A magyarság önvédelme című könyve feldolgozásával. 19. A jobbágykérdés témánkra is vonatkozó feldolgozását lásd Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556—1767., Bp., 1969. 303—304. old. V.o. Komáromy : Hajdúk i. m. 26., Rácz: A hajdúk i. m. 42. old. 20. Rácz: Hajdúszoboszló i. m. 91. old. 21. Rácz István: A hajdúság kialakulása, 1957. Bp., 36. old. 22. Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Hajdúdorog város iratai V. A. 101/d. 9. Lásd még Rácz: A hajdúk i. m. 151. old. 23. Kolozsváry Sándor—Övári Kelemen: A tiszántúli törvényhatóságok jogszabályai, 1892., Bp., III. 504. old.