Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
Hajdúvárosok Törvényszéke", melynek elnöke a főkapitány volt, és mint ítélőbírák a városok küldöttei működtek közre. Ez bizonyos fokig még mindig a feudális törvénykezés szervezetének alkalmazása a polgári igényekhez, éppen ezért nem felel meg egészen a már megszilárdult polgári berendezkedésű országok joggyakorlatának. A fent említett törvényszék mellett volt „Rabokat ítélő Törvényszék, bűnfenyítő törvényszék". Mindezek 1849. novemberében elvileg, 1850-ben pedig ténylegesen megszűntek. 1849. november 10-én ugyanis a hadsereg főparancsnoka olyan rendeletet adott ki, amely a magyar bíróságokhoz, az osztrák örökös tartományok bírói szervezetéhez hasonló felépítésű császári, polgári bíróságokat kívánt szerveztetni mind megyei viszonylatban, mind pedig városi vonatkozásban is. Ennek megfelelően 1850-ben megalakult Hajdúböszörményben az I. osztályú járásbíróság, s ehhez kapcsolták hozzá Dorogot. Már említettük, hogy 1854-ben egy újabb átszervezés során Dorogon mindjárt járásbírósági székhely alakult, amely 1861-ig fennmaradt, majd annak megszűnésével visszaállt a korábbi városi törvényszék. A polgári forradalom után a hajdúvárosok lakossága megindult a kapitalista fejlődés útján, hiszt minden korlátozás ellenére is felszabadult a jobbágytelek, a hitel, bár igaz, hogy a jobbágyok felszabadítása Dorogot lényegében nem érintette. Jobbágytelki állománya magának a városnak nem volt. De kétségtelen, hogy a feudális értelmezésű szabadparaszti helyzet megváltozott, és ezáltal a volt hajdú szabadon rendelkezett birtokával, a városhoz való kötöttsége megszűnt. Kötetlenebbé vált anak lehetősége is, hogy a város az egyes dűlőket és határrészeket változtassa, és így kialakítsa a maga elképzelése szerinti birtoktesteket. 18.51. október 11-én pl. megkezdték az Epreskert kiosztását, s még korábban, április 2-án, a Csonka dűlő felosztásánál teljesítették a lakosság kérését, hogy köles helyett a földet más termények ültetésével hasznosítsák. 1851. október 11-én a tanácsülésen a vidi pusztai birtok felosztásáról tárgyalva, a puszta nagyságát 511 holdban állapították meg, és abból 467 holdat kiosztottak bérlet vagy megváltás címén. Tovább növelték a kishaszonvételek értékesítését, s annak a bérleti összegét szigorúbban ellenőrizték. Ami a politikai helyzetet illeti, az abszolútizmussal szemben egységes politikai állásfoglalásról éppenúgy nem beszélhetünk, mint magának a szabadságharcnak és a polgári forradalomnak elfogadásáról sem. Az kétségtelen, hogy a hajdúvárosok részt vettek a szabadságharcos küzdelmekben s régi katonai hagyományaik Öntudatosan újjáéledtek a lovasnemzetőrök egységeiben, akiknek oldalán 2 zászlóaljat állítottak ki; de más formában is együttműködtek a szabadságharc győzelmes befejezése érdekében. Mindezek azonban nem homályosíthatták el azt az elégedetlenséget, amelyet a kedvezőtlenül érintett idegenek és földnélküliek tápláltak. A földnélküli zsellérek, nincstelenné vált és paraszti sorba jutott hajdúnemesek már több mint ötven éve küzdöttek a földért s küzdelmeiket a polgári forradalom nem koronázta sikerrel. Azok a társadalom mélyén tovább erjedtek, majd a tőkés fejlődés korában érlelődtek. A Baclukorszak folyamán legföljebb a nemzeti érzés, a hajdúhagyomány tisztelete tartotta össze Dorog lakosait, de a társadalmi ellentmondások feszítő íjat húztak a város fölé.
