Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

I. A dorogi városigazgatás 1606—1100 között Közismert, hogy a közigazgatás az állam szervezőtevékenységének eszköze. Ez az elv kisebb közületekre, városokra és más szervezetekre is érvényes, mert egy-egy közösségben élő társadalom politikai felépítménye nyilvánvalóan a hatalom birtokosainak osztályuralmi rendszerét valósítja meg. A hajdúk letelepítése előtti közigazgatás országosan a faluközösség formáihoz igazodott, a középkorban kialakult községi igazgatási rendhez idomulva. A társadalmi és gazdasági fejlődés helyi viszonyai más lehetőség számára nem nyitottak kaput. Dorog községnek a hajdúk letelepedése előtti változását a korábbi fejezetek a tudományos kutatás mai állapotának megfelelően bemutatták. Kétségtelen, hogv a XVI. szd. végén a későbbi hajdúvárosok közelében volt falvak nagy része elpusztult, népessége vagy elvándorolt, vagy pásztoréletre adta magát. Már korábban megállapították, hogy Dorog területén a népesség a XVI. szd. folyamán sűrű lehetett.

1 Dávid \2oltán tanulmánya e kötetben részletesen megvilágította, hogy a település lakosai a tokaji uradalom népességeként éltek. A XVI. században e vidékről több lakos húzódott részben Debrecenbe, részben más területekre, de az összeírásoknak' tényeket közlő adatai világosan feltárják, hogy a hajdúk előtt itt különböző népek, adózó jobbágyok éltdk. Feltehető, hogy a korábban kialakult községi település befolyásolta a hajdúk megtelepedésének körülményeit, ami természetszerűleg hatással volt a várossá fejlődés folyamatára is. Ahol a lakosság bizonyos kezdetleges lélekszámon túlemelkedett és a faluközösség szervezetének valamilyen formáját kialakíthatta, ott egv későbbi telepedés nyilvánvalóan megkönnyítette a további fejlődést. Feltehető, hogy még a hajdúk letelepedése előtt az ott élők közös ügyeik intézésére falugyűlést tartottak; az önkormányzati élet kezdetleges formái szintén kifejlődtek legalább a falu javainak gondozására és megtartására, a határok sértetlenségének biztosítására, a határjelek felújítására, a vetésforgók beosztására és más célokból.

3 Habár ennek a kezdetleges falusi életnek Dorogról egyetlen emléke sem maradt fenn, mégis a XVI. századi demográfiai helyzetből az elmondottak meglétére lehet következtetni. Kifejezetten jobbágyfaluról talán nem beszélhetünk, de az adatok határozottan utalnak az adózó családok együttélésére. Valószínű, hogy a hajdúk megtelepítése olyan helyeken történt, ahol még korábban egy-egy faluközösséget alkotó kisebb-nagyobb létszámú család élt, amely a 15 éves török háború időszakában erősen csökkent, sok község pedig teljesen