Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

dagógiai tartalmával. Többek között 1946-ban községünkben is megalakult az úttörő szervezet, amelyet 1947-ben a népidemokrácia elveihez igazodó Diákszövetség követett a Tanítóképző tagjaiból, s mindezek hozzázárkóztak az MKP irányítása alatt és annak a szellemében kialakuló ifjúsági szervezetekhez. A művelődésügy politikai tartalmát segítette elő a földreform megvalósulása után a parasztság körében kifejtett kulturális tevékenység, amely igyekezett értékesíteni a FÉKOSZ-ban és az UFOSZ-bam tömörült parasztságot, amely később a DÉFOSZ keretében egyesült, s ezzel megint felragyoghattak azok a sugaraik, amelyek a későbbi termelőszövetkezeti mozgalom fényforrásaivá válhattak. Ez már a szocialista művelődéspolitikának alapelemeit hordozta magában. De természetesen túlzás volna ezekben az években általában még szocialista műveltségről beszélni, hiszen azok a visszahúzó erők, amelyek egyes rétegekben, csoportokban akár, mint babonák, akár, mint tévhitek, akár mint életstílus jelentkeztek, a társadalmi tudatból nem voltak kiküszöbölhetők. A társadalmi tudat további formálása az 50-es évek folyamatos munkájának nagy vívmányaként vált lehetővé, s ez már bekapcsolódott az általános iskolarendszerű oktatásba, az egészségügyi felvilágosításba, a tömeg nevelésének ismeretterjesztő munkájába és mindazokba az egyesületi tevékenységeikbe, amelyek mind az ifjúságnak, mind felnőtteknek oktatásában váltak szilárddá. Hosszú időszakot kellett e tanulmánynak feltárnia, hogy megismertesse községünk művelődósügyének egy-egy részletét. De csak kevés képet rajzolhatott meg, hiszen évszázadokra kellett visszapillantania. Egy azonban világossá vált: az élet lassúbb ütemben alakította ki a művelődés eredményeit, mint a gazdasági termelés vívmányait. A feudalizmus korának maradványai még tovább hullámozódtak a kapitalizmus korszakában s mindkettő elemei tovább gyűrűződtek a szocializmust építő társadalomban. Ezek ellen a maradványok ellen küzdő erők kezdtek érvényrejutni a felszabadulástól kezdve, majd váltak mind erőteljesebbé azóta is. Viszont a társadalmi tudat átalakulásának természetszerűleg lassúbb folyamata idézte elő, hogy a valódi eredmények körvonalai csak a hatvanas évek politikai és gazdasági rendjében kezdtek határozottabb következményeket maguk után vonni. Ezekben a következményekben váít győzelmessé az 1956. évi ellenforradalom káros maradványainak gyors felszámolása. Az 1960-as évek termelőszövetkezeti mozgalmának, vagy különböző gazdasági eredményeinek sikerei formálták a dolgozóknak társadalmi átalakulását is, amely a történelem folyamán elsőízben hozta összhangba az államhatalomnak és a társadalom minden rétegének érdekét. Ezt az érdeket kívánja képviselni az elkövetkező fejlődésnek művelődésügyi politikája összhangban az MSZMP ilyen tartalmú irányelveivel. JEGYZETEK 1. Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607—1720) Hajdú-Bihar megyei múzeumi közlemények Debrecen 1967. 6—7. o. Ezentúl — Poór: A hajdúvárosok. Lásd még Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése (Debrecen, 1932) 11, 12.27 (Ezentúl — Császár: A hajdúság.) Komáromi András: A szabadhajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások (Budapest, 1898.) 25. (Ezentúl Komáromi: A szabadhajdúk.) Dr. Karácsonyi János: A görögkatholikus magyarok eredete (Budapest, 1924.) 18—19. (Ezentúl — Karácsonyi: A görögkatholikus.) 2. Karácsonyi : A görögkatholikus i. m. 17.