Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

iskolákat. Az iskola a templom melletti kántori lakásban volt elhelyezve. Az iskolában a tanítás az 1918/19-es tanévben megszűnt, tanulóit az állami elemi iskola vette át. A róm. kat. iskolának 1903-ig az ún. Iskolakertbon saját faiskolája is volt, a növendékek tanítására és gyakorlati oktatására. Igen nagy jelentőségű kezdeményezés volt ez abban az időben, mert az amúgy is tájékozatlan felnőttek sem tudták megfelelően kezelni a gyümölcsöseiket. Később ezt a területet a lakosság részére házhelyeknek kiosztották. Végigtekintve a művelődésügy történetét, a feudalizmus szórványos és voltaképpen csak az iskola fejlődésére vonatkozó adataitól kezdve a kapitalizmus iskolapolitikájának és egyesületi életének vázlatos rajzáig, megállapítható, hogy községünk élete lényegében nem maradt el attól a fejlődési vonaltól, amely ezeket a századokat országosan jellemezte. Kétségtelen, hogy a debreceni kollégium nagy kisugárzó hatása nálunk nem érvényesült, bizonyos egyházpolitikai nézeteltérések folytán, s ezért a XVIII. század reális tárgyakat oktató tanítási rendszere is kevésbé mutatható ki. De a XIX. szd. második felétől kezdve, a polgári fejlőilés idején az országosan tapasztalható eredmények nálunk is lehetővé tették a művelődési színvonalnak azt a fokát, amely a hozzánk hasonló községek életében jelentkezett. Az ellenforradalmi korszak időszakában, a két világháború között, az oktatás irányvonala általánosan alkalmazkodott azokhoz a részben nacionalista, részben pedig forradaloméi lenes tendenciákhoz, amelyekről az előbbiekben már szó esett. Elérkezett annak az ideje, hogy a művelődésügy vonatkozásában is a felszabadulás szellemét követő és annak ütemében megjelenő politikai irányzat érvényesüljön. Erről az általános iskolák kapcsán az előzőekben ugyancsak említés történt. De a művelődésügynek egyéb vonatkozásai is előtérbe kerültek a felszabadulás társadalmi tendenciáinak érvényesítése idején. Ezek között az iskolánkívüli népművelésnek új eszközei kerültök alkalmazásra, s ennek megfelelően intézményesen kezdett Hajdúdorogon is kibontakozni eleinte a Szabadművelődési Felügyelőség tevékenysége, később pedig a felnőtt oktatásnak az állami oktatás rendszerébe illő változatos formája. A koalíciós küzdelmek az 1940-es évek végén éreztették hatásukat, és amíg a jobboldali pártok tevékenységét az országos politika irányvonala és taktikája nem tudta felszámolni, addig a felnőtt dolgozók szocialista tudatának átalakításában sem érvényesülhettek. az olyan irányú új követelések, amelyek a szocializmus és általában a népi demokratikus rendszer igényeiből fakadtak. A községben megszervezett MADISZ, EPOSZ, SZIT, FISZ, és más szervezetek vezetőségében meg volt az a törekvés, hogy a felszabadulás országos méretekben bekövetkezett eredményeihez igazodóan foglalkozzanak a proletárnemzetiköziség eszméjének propagandájával, az osztályharc törvényszerűségeinek felismertetésével, az új gazdálkodási rendszer alapelveinek feltárásával stb. Ennek a hatása, ha nem is közvetlenül érvényesült, de határozottan jelentkezett egy olyan új ifjúsági gárdának a kikristályosodásában, amely az életet az I950-es és 1960-as években ragadta kezébe, és a község politikai vezetése éppenúgy birtokába jutott, mint ahogyan a gazdasági termelőmunka minden területén érvényesült. Ez a nemzedék már nem a teljesen jobboldalivá süllyedt antiszovjet nagybirtokos osztály békét hirdető szemléletét képviselte, hanem a szocialista elvek alapelemeit kezdte hordozni; ezen a téren az iskolánkívüli nevelőtevékenység szervesen összekapcsolódott az iskolai oktatásnak nevelési célkitűzéseivel és pe-