Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

valóban az első olyan egységes mű, amely összefoglalója is volt — egy sor új gondolat mellett — a megelőző törekvéseknek. Összefüggéseiben tárta fel a 8 osztályos egységes alsófokú iskolától akkor megkívánható legkorszerűbb követelményeket A Magyar Tanácsköztársaság alatt megalakult a Közoktatásügyi Népbiztosság, 1919. július 31-én megszületett 174.042/1919. sz. rendelete, amely a nyolcosztályú népiskola felállítását rendeli cl. ,,A kormány legfontosabb teendői közé tartozik a nevelésnek és az oktatásnak proletár szellemben való alapos rendezése. Valamennyi kérdés, között a népkultúra érdekében legégetőbb és legsürgősebb az egységes nyolcosztályú népiskola fölállítása és ezzel kapcsolatban az eddig, főként a kiváltságos néposztályok részére fölállított középfokú iskolák megfelelő osztályainak megszüntetése". A több, mint fél évszázados harc eredményeként végre törvénybe iktatott egységes alsófokú iskola a valóságban még nem jöhetett létre, mert 1919. augusztus 1-én az imperialista túlerő és a belső ellenforradalom nyomása alatt elbukott a Magyar Tanácsköztársaság. Emiatt ezt a kiváltságot csak 21 évvel később iktatták ismét törvénybe; egységes alsófokú oktatási elvként majd csak 25 évvel később lehetett rátérni a teljes megvalósulás útjára. Tehát a kérdés megoldása éppen úgy elodázódott, mint Eötvös első népoktatási törvényének meg nem valósulásával a kötelező népoktatás bevezetése. De a fejlődést nem lehetett megállítani, az ellenforradalom két évtizede alatt az uralkodó osztály közoktatás íigA i politikusainak is be kellett lát ni ok, hogy a haladó csoportok igényt tartanak a nyolcosztályos népoktatásra. Ezt a követelést vették figyelembe a nyolcosztályos iskola burzsoá apostolai, de akkor is messze elmaradva a fejlett tőkés államok eredményeitől. A megoldásig így is csak néhány helyen jutottak el. Forradalmi változást jelentett ezen a téren is a felszabadulás, amely lehetővé tette, hogy népidemokratikus államunk a Magyar Kommunista Párttal határozott kérdést dolgozott ki. 1945 augusztusában az ideiglenes nemzeti kormány 6650/1945. M. E. számú rendelete hívta életre a népiskola 1—8. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola 1—4 osztályai helyett „általános iskola" elnevezéssel az új, nyolcosztályos iskolát. Az általános iskola minden 6—14 éves korú gyermek számára kötelezően és ingyenesen biztosította az egységes alapműveltséget, az utat és egyenlő esélyt a magasabb iskolába jutásra. Felszámolta a hat- és nyolcosztályos népiskola részleges zsákutcáját •—• tehát lényegében a kettős iskolázást, — a gimnázium kiváltságos osztályjcllcgét. Létrehozása megteremtette a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliuma, a köznevelési igazságtalanságok felszámolásának szervezeti alapját. Ezért az általános iskola életrehívását minden visszahúzó indokkal, ellenvetéssel, vagy aggállyal szemben döntően társadalmi szempontok követelték.'

17 Ezeket érezték Hajd.údorogon is azok a tanítók, akik a háború pusztítása nyomán már a felszabadulást követő napokon, a romokon indították meg az oktatómunkát. Papp Sándor tanító a volt gör. kat. iskolát, Koncz István pedig az állami iskolát szervezte. Fáradtságot nem ismerő munkájuk eredménye, hogy 1944. novemberében már mind a két iskolában folyt a tanítás. Egyesek házrólházra jártak a tanulókért és tanító-társaik munkábaállításáért. Nehéz idők voltak azok, nem volt tűzrevaló, kitörött ablakok, ajtónélküli tantermek, hisz az iskola a német katonák szállásától kezdve a lovak istállójáig minden célra igénybe volt véve. Ennek a fáradhatatlan munkának az eredménye, hogy a tanév végén a két iskolában összesen 941 tanuló kapott bizonyítványt. Ezek a két iskolában