Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt

radságot igénylő volt. A terület a vaskorszaik több emlékét őrzi. Hajdúdorog Szállásföld É/25, tanya helyén, ú. n. Herz-féle földön két koravaskori bronzkard került elő mélyszántás alkalmával.'

1 A vaskornak területükön élt népessége sorában voltak a szkíták. A szkíták indoeurópaiak, pontosabban irániak voltak. Vándorlásaik során más népekkel keveredtek. Művészeti hagyatékuk ennek ellenére egységes. Nagy hatást gyakoroltak szomszédaik edény- s fémdíszítő művészetére is, mely kimutatható. 1966. márciusában Mesterházy Károly hitelesítette azt a helyet, ahonnan egy szkíta sír anyaga került a múzeumba. A lelőhely a Hajdúdorogról Tokaj felé menő út 6,8 km-es köve mellett épült tanya helyén egy természetes dombocskán található. A sír a domb útfelőli oldalán volt. A munkások szerint a sírt épen találták meg, lábbal délnek, fejjel északnak feküdt, mintegy 80 cm mélységben. Minden kétséget kizáróan magános temetkezés, mert különben a nagymértékben bolygatott dombon feltétlenül előkerült volna több sír, vagy melléklet is. Fentebb már említettem a telepek nagy jelentőségét. A társadalmi rend megrajzolásánál nem kisebb jelentőségűek a temetők sem. A társadalmi tagozódásra is fényt vet az, hogy egyes sírok gazdag edény-, fegyver-, s ékszermelléklettel kerültek a földbe, mások pedig csak egy-két tárggyal. Ezenkívül a sírok feltárásakor elénk rajzolódó kép segít bennünket abban, hogy a kultúrák hordozóinak viseletét megrajzolhassuk. A fenti magános szkíta sír, ismerve a szkíták magyarországi leletanyagát, a gazdagabb sírok közé tartozik. A sír melléklete a következő: — Vaskés két darabra törött H=7,9 cm pengéjének szélessége 1,1—2 cm. A penge vastagsága 0,6—0,9 cm. — Elektronfüggő ld teljesen ép példány. Kúpos végéből kiinduló huzalt kis tömör gömb zárja. Kúpjának áfcm. : 1,4 cm, a kúp magassága 0,7 cm, a gömb átm.: 0,4. Aranyhuzal vastagsága: 0,15 cm. — Orsógomb homokszínű, grafitos felületű. Átm.: 3,5 cm, magassága 3 cm, lyuk átm. : 0,9 cm. — Bronztükör tojásdad alakú, nyele letörött. A nyéltöredék alján három mélyített borda fut. A tükör lapját két szegecs erősítette a nyélbe, mely nyúlvánnyal volt ellátva, s ezt fogta körül a nyél mintegy burkolatiként. A tükör előlapjának jobb felső része használatkor megrepedt, egy darabka kitört, amelyet beöntöttek. Restaurálás után az egykorú foltozás szabályosan kirajzolódott. A foltozás anyaga összetételében megegyezik a tükörlap anyagával. A tükör lapjának átmérője: 20,4 cm, 18,4 cm, vastagsága 0,2 cm. Nyéltöredék: h = 3,2 cm (sz = 3,5 cm—1,5 cm), vastagsága: 0,6 cm— 0,8 cm—0,6 cm (2. kép). — Spiráltekercs bronzból, töredékes. A spirál vastagsága 0,3 cm. Ép spirálszem átmérője 1,1 cm. — Borostyángyöngy (1 db) néhol aranyozás nyomaival, m = 40 mm, átmérője: 70 mm, lyuk átm.: 20 mm. Mivel Hajdúdorog környékét ezideig rendszeresen nem kutatták, a viszonylag kevés számú leletből nehéz megrajzolni s igazolni azt, hogy nem szakadt meg az élet a település határában. 1935-ben a város Szállásföldnek nevezett határrészén öt császárkori ( i. e. 50—300)-sírt találtak.

0 Az 1. sír irányítása dél—észak (fejjel délnek) a 2—4 síroké állítólag kelet—nyugat irányú volt. Az 1. sír mellékletei: — Terra stgillata edény (3. kép) gazdag díszítéssel készült tojássoros fríz fut körbe az edény kettős körgyűrűben állati figurák (három futó kutya és két hozzáragasztott fenékgyűrű. Magassága: 12,6 cm, szájnyílása