Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

közötti szakaszát. Hajdúdorog ezzel az útvonallal nemcsak Debrecennel kapott összeköttetést, de a mai útszámozás szerinti 35-ös Debrecen—Miskolc közötti országúiba is bekapcsolódott. Ezt az összekötőutat később vizes makadámúttá, majd 1961-ben itatott asztf altmakadámmá építették át. Ez alkalommal 6 méterre szélesítették, amely a község belterületén 7 méterre bővült. Az 1929-ben kezdődött gazdasági válság idején ínségmunkások bevonásával építették ki a dorogiak által Tokaji-útnak nevezett vonal első szakaszát nagy kockakövekkel a Hajdúnánást Nyíregyházával összekötő útig. Ezáltal a község kövezett úton kapott Nyíregyházával összeköttetést. 1931/1933. ennek az útnak az építése tovább folytatódott, s ezáltal a Tokajjal való közvetlen kapcsolat is megvalósulhatott. 1966-ban ezt is itatott aszfalt makadámmá korszerűsítették. Legkésőbb az Újfehértói út épült ki, eredetileg terméskővel, 1964-ben pedig korszerűsített állapotban. Pénzintézetek A közlekedési viszonyok korszerűbbé válása a község kapitalista fejlődésének csak egyik oldalát jellemezte. Nyitott kérdésként jelentkezett még mindig az, vájjon a kceség lakossága képes lesz-e az új termelési módnak megfelelő tőkeképzésre és felhalmozásra. A tőke akkumulációs folyamata Plajdúdorogon lényegében az országos folyamatnak megfelelően alakult, habár az ütem lassúbb volt. Az országos fejlődéshez hasonló vonás volt Dorogon, hogy a kisebb tőkéket részvénytársasági, szövetkezeti formában gyűjtötték össze. Az első tulajdonképpen helyi pénzintézet a Hajdúdorogi Készvény takarékpénztár volt, amely 1891-ben alakult Csillag Béla vezetésével, 1000 db 60 forintos névértékű részvény kibocsátásával. A fenntartási költségek leszámítása után 1894-ben egyetlen év alatt 8648 Ft tiszta nyereséget mutatott ki.

20 A XX. század elején az intézet gyors fejlődése volt megfigyelhető, mint az /. sz. táblázat adatai mutatják. De amint a táblázatból is kitűnik, az első világháborúig a fejlődés el'entmondásos volt; a betétállomány alacsony volta még akkor is a település pénztelenségét mutatja, ha a közben megalakult másik két pénzintézet betétállományát is figyelembe vesszük. Az ország általános helyzetéhez hasonlóan jellemzőként rögzíthető, hogy a Részvény takarékpénztár a takarékbetétekből nyerte tőkeerejének zömét. Míg azonban az országos átlag 70,2% : 29,8% arányt mutatott, természetesen a takarékbetétek javára, addig a Részvénytakarékpénztár eseteben 80,02% : 19,98% tőkearányról beszélhetünk, amely a vizsgált intézet tőkegyengeségét mutatja az országos szinthez mérten. A táblázat adatainak vizsgálata arra is rámutat, hogy a tiszta nyereség nagysága tulajdonképpen a hitelnyújtási lehetőségtől függött. Ha tehát az országosan kialakult helyzet pénzszűkét idézett elő s ennek folytán csökkent a betétállomány, valamint akadályok gördültek a visszaleszámítolási ügylet elé a nagybankok magatartása miatt, akkor Hajdúdorogon a még magasabb kamatlábak mellett is felére, közel harmadára estek vissza a nyereségek az előző évek adataihoz viszonyítva. Ez a pénzintézet is gyakran nyúlt — a vidéki kisbankokhoz hasonlóan — a visszaleszámítolás módszeréhez. Ennek lényege az volt, hogy az intézetnél számított kamatnál kisebb kamattétel mellett a még le nem járt váltót aláírásával továbbadta, rendszerint valamely nagyobb pénzintézetnek. A kétféle kamattétel közötti külön-