Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Hajdúdorog iparának, kereskedelménk, hiteléletének és közlekedésének története sok vonásban megegyezik az országos fejlődés adottságaival, mert itt is érvényesültek azok a gátló tényezők, amelyek a termelő és szolgáltató tevékenységnek minden ágazatát kedvezőtlenül befolyásolták. E gátló tényezők jellemzői között elsődleges volt az egész magyar gazdasági élet elmaradottsága, aminek következtében hazánk ki volt szolgáltatva a nála etosebb osztrák tőkének. Az osztrák burzsoáziának érdekében állott a magyarországi kapitalizmus fejlődésének korlátozása. Ugyancsak hazánk viszonylagos elmaradottságából fakadt a tőkehiány is, amihez olyan nehézségek társultak, mint többek között a szakember-, a szakmunkáshiány. Együttesen mindez már magának a kapitalista termelési módnak kialakulását lassúbb üteművé tette. Ehhez járult a szűk belső piac, amely részben az egyre növekvő agrárproletariátusból fakadt, amely bénítólag hatott az áruértékesítésre, s ezáltal magára a további fejlődésre. Ezek a problémák igen hosszúra nyújtották el a magyar gazdasági élet átmenetét a feudalizmusból a kapitalizmusba, amely teljesen voltaképpen sohasem szabadult meg a feudális maradványoktól. Ez még akkor is tényként jelentkezett, ha elismerjük az 1867. évi kiegyezésnek azt a hatását, hogy bizonyos területeken lehetőséget adott a magyar ipar fejlődésiére. Hajdúdorog ipari, kereskedelmi életének jellemzői is ilyen megvilágításban válnak érthetővé. A helyi gazdasági élet problémáinak bemutatása megkívánja Hajdúdorog földrajzi fekvésének ismeretét. A község — a többi hajdútelepüléssel együtt — távolesett a tőkés iparosításhoz szükséges energia, mint szén, és más nyersanyagbázisoktól; ezen a hiányosságon csak részben segített a vasútvonal viszonylag korai kiépítése. Ugyanakkor Hajdúdorog megerősödését kedvezőtlenül befolyásolta Debrecen felszívó szerepe, amit már Poór János megállapított a feudális társadalmat jellemezve.

1 Debrecenen túlnézve azonban a közeli testvértelepülések közül két olyan versenytárs létét is figyelembe kell vennünk, mint Hajdúböszörmény és Hajdúnánás. Mindezekre a városokra egyaránt jellemző az, amit Rácz István általában a XVII. századi hajdútelepekről állapított meg, nevezetesen az, hogy „a hét hajdúváros korántsem a termelőerők fejlődésének köszönhette létrejöttét.. ."

2 hogy iparűző vagy kereskedő polgárság a hajdúvárosokban nem alakult ki.