Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

hasonló dologtalan, és a Főbb Szorgalmatos Lakosok Terhére élő Személyek meg kevessítéséről való gondoskodásra alkalmatosság Nyujtattnék, de egyéb eránt ezen nyilvánvaló rossznak meg előzzésére már Tttes Nemes Kerület is oly bölts határozást közönségessé tétetni méltóztatott, hogy a betyár Leányokra nézve egyenként egy agy fő portió vettettessen, és ugyan az a' Tettes Ns Kerületnek üdőről üdőrc bejelentessen, Erre való nézve a megírt exmissus Urakk az is tudományul adatik, hogy a szolgálni nem akaró és Szüleikk terhére élő Betyár Leányokat is conseribállyák ez úttal." A nagyarányú jószágtartás az apaállatok gondját is magával hozza. A város már a múlt század közepén jelentős intézkedéseket tesz apaállatok beszerzésére.

39 „Miután a városi pénztár a' kiadandók miatt mint eddig is szokásban vala mostani körülményei miatt mén lovak szerzésére való pénz összeg kiadására képtelen, bár más részről elkerülhetetlen, szükségesnek mutatkozik két ménlónak beszerzése, azért a lovat tartó gazdák felszóllíttatni határoztatnak a' két mén ló beszerzése czéljából önkéntesen adakozások tételére." Mivel korábban az apaállatot a méntelep, vagy a katonaság biztosította, Hajdúdorog lakossága az onnan elvitt állami fedeztetés visszaállítását kérte, s nem járult hozzá ménlovak közös költségen történő megvásárlásához. Folyamodványunkra 1866. dec. 31-én érkezett válasz;

40 ,.A kis Szent Miklóson székellő cs. kir. méntelep parancsnokság e' közönség á'tal történt felkérése folytán értesíti e' közönséget hogy a' doroghi hágatási állomás visszaállítása végett felsőbb helyen lépést tett azon megjegyzéssel, hogy a' hágandó kancák előlegesen egy küldöttség által megvizsgáltassanak minek folytán felhívja az elöljáróságot, hogy a' mén lovak és katonák ellátásáról, valamint hágató helyek célszerű állítása iránt a' közönség intézkedjék, hogy az elvárható helyben hagyás után az állomás helyre állítása iránt jövőre akadály ne lehessen." Az ugyanez év végén tett jelentés szerint a város bikái és lovai takarmányozására 3 ft. 50 xr értékű 35 font sót vásárolnak, mely a városgazda kiadásába tudatik. Az apaállatok tartása nemcsak gondozását jelentette, hanem a jószág kezelését is természetesen magával hozta. így érthető az, hogy

41 „Aluczki János helybeli lakos bizonyítványokkal igazolván azt, hogy a' városban több éveken keresztül a' mén lovak herélését sikerrel gyakorolta, esedezik azért hogy a mén lovak akadálytalanul leendő heréltetésére hatóságilag jogosíttassék fel. „De a közgyűlés" magát illetéktelennek tartván", az ügy tárgyalásába nem bocsátkozik. Ugyancsak 1866-ban javaslat született a bikaól javítására, s a város kilenc bikájának szarvára Debrecenben készíttetnek réz gombot. „Ugyanaz (városgazda) jelenti, hogy a' város kilencz bikája szarvaira Debreczenben 18 rézgombot készíttetett 30 ftért ahoz szükségelt vas sodrony és kis réz fúrókért kiadott 20 xárt. . Miután az apaállatok gondozása mindenkor a várost, illetőleg a községet terhelte, takarmányozásáról s jó húsban tartásáról is a városnak kellett gondoskodnia, aki évenként kétszer hivatalosan, de szükség szerint többször is köteles volt a közgyűlésnek beszámolni. Itatás A jószágtartással kapcsolatosan különben állandó jelleggel visszatérő feladatot jelentett az ivóvíz biztosítása. Megfelelő kutak készíttetése és azok karbantartása. Nincs olyan esztendő, amikor jelentésekben, vagy közgyűlési határozatokban ne foglalkoznának a jószág számára alkalmas ivóvizet biztosító kutak ügyével. Már 1791-ben intézkedést tesz a város Hadnagya:

42 „...minden felől jönnek