Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Tovább tessék intézkedni a felől, hogy a gulyás mellé segítség állíttassék. mert úgy a betegeket mint az egészségeseket a legszigorúbban elkülönítve kell őriznie, ami lehetetlen egy két embernek. Azonfelül tudomásomra jött, hogy igen sokan marháj oka t (csorda bélit) daczára a tilalomnak a nyomásra kihajtják, — kérem ennél fogva utasítani mezőbíró urat, hogy kint talált darabokat egytől egyik behajtani kötelességében áll kiket fejenként méltó büntetésben kell részesíteni. A felsorolt intézkedések a lehető legsürgősebb intézkedést követelnek annyival is inkább mert egy darab marha már tegnap este óta a gulya közt fekszik s több elhullás is rövidesen várható." Fentiek alapján tett intézkedések jelzik a betegség súlyát is, mely a legszigorúbb ellenőrzést kívánta, ezért határozat született a beadvány alapján: „a közbirtokossági gulyában a szarvas marhák között rendkívül fenyegetően fellépett lépfene betegség tovább terjedésének meggátlása céljából a legszigorúbb intézkedések foganatosítása válván szükségessé, felkéretik, hogy az alábbiakat a legszigorúbban végrehajtani szíveskedjék. 1. Egyik legfőbb kellók a beteg, vagy beteggyanús állatoknak az egészségesektőli szigorú elkülönítése. E tekintetben szigorúan meghagyatik, hogy a gulyából kiválasztott s ez után kiválasztandó beteg és beteg gyanús állatokat az egészségesektől szorosan elkülönítve a képen őriztesse, hogy azok össze ne mehessenek, hogy egy kútról ne igyanak és hogy az egészségesek még közel se járjanak azon elzárt legelőhöz hol a betegek őriztetnek. A mennyiben pedig az így szétválasztott gulya megőrzésére az ott levő emberek nem elégségesek szigorú felelősség terhe mellett felhívatik, hogy oda azonnal elegendő embert állítson a birtokosságból s különösen az iránt szigorúan intézkedjék, hogy a beteg állatokat őriző pásztorok az egészséges marhákkal ne érintkezzenek, sőt azon területen se járjanak, hol a beteg és beteg gyanús állatok legelnek, s a legszigorúbban is tanítsa a pásztorokat, hogy az elhullott állatokhoz, hulladékaikhoz hozzá nyúlni ne merészeljenek. 2. A gulyából állatot kiadni nem szabad még egészségeset sem. Az elhullott állatok hulláit, vagy hulladékait pedig azonnal szállíttasa a dögtérre a törvényben előírt óvintézkedések mellett. A szállítás eszközölhetésére rendelkezésre fog állni a város szekere, melyen azonban mást mint dögöt és ennek hulladékait a betegség megszűnéséig szállítani nem szabad. Valamint nem lesz szabad ezen szekeret a városba behozni, hanem álljon ez állandóan a dögtéren. A szállításhoz pedig mindenkor gondoskodjon 2 lóról, mely a dögöket szállítsa. Amelynek fertőtlenítés nélkül a városba bejönni szintén szigorúan tiltva van. Szarvasmarhával dögöket és ezek, valamint beteg állatok huuladékait szállítani nem szabad." Egyidejűleg megszabták azt is, hogy a legelőre jószág nem hajtható, hogy a vész terjedését megakadályozhassák. A szarvasmarha mellett a lóállomány fejlesztése és szinten tartása jelentette mindig a legnagyobb gondot. A lóállomány javítása érdekében 1804 januárjában a Hajdú kerület javaslatára szilajménes felállítását kezdeményezték. Mindaddig pásztort nem fogadtak, míg az összeírás alapján ki nem derül, hogy mennyi lehet a tőke lovak száma, melyeknek összeírására tett javaslatot a közgyűlés. E határozatot az összeírás végrehajtása során kiterjesztették a betyárlányok és legények összeírására is.

38 „Hogy a' Szilaj Ménes kívánt módon lábra állhasson, Senator Nzs Ferenc, Kozák György és Oláh Miklós, Gyúró János urak Oly intsructióval exmittaltatnak, hogy a két oldalon Házanként minden azon ménesben való lovakat Conscribállyanak és mindeneket fontos és a Szilaj ménesnek felettébb hasznos volta előadásával arra bírni igyekezzenek, hogy mindennek arról meggyőzettetvén kí vánt végre hajtássára önként törekedjenek. Minthogy pedig a' betyár Leányokk Szembetűnő Számához képpest a' közhaszonnak ós jónak előmozdítássá által minden