Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

kenyér. Hozzá adván, hogy Tavalyi Marhákat nem lészen szabad örizete alá fogadni. Projectaltatott; Némely Érdemes Gazda Emberek által, hogy jó lenne két rendbéli Méneseket állítani, egyik .szilaj — Másik őrlős Ménes. Mely projectum, az Nemes Tanáts, a Comm

imitas által hellybehagyódván, determináltatott, hogy két rendbéli Mines legyík, úgy hogy az őrlő lovakat az Silaj Mines közzé nem lészen szabad vinni, ellenben az Szilaj lovakat: az őrlősek száma közé: 12 R forint büntetís alatt s hassonló büntetés alatt senkinek kivévén a szopás csikótt a szekere után a Heverő lónak nem szabad járni Mivel az ollyan szabadon járó lovak az életben sok kárakat szoktak tenni. Némethy György bé alván az őrlős ménes mellé Pásztornak, melly Pásztori Szolgálattyáért bére fog lenni minden pár lótól három garas; s egy kenyér. Magyar István bé alván az Nap Nyugati Csordásnak következendő bére u. n. Minden Tehéntől fizetése lészen három poltra, egy szopós borjútól egy peták, minden Tehén őrzésóért egy napi taitás, s egy kenyér. Juhász Péter magáira vállalván az Alsó az az Nap Keleti Csordának őrizettit kinek hasonló bére lészen az Alsó Csordáséhoz. Köblös Mihály gond viselését a Sertés Nyájnak magára vállalván Melly Pásztorságért fog kapni minden pár öregsertéstől három garast, egy pár hízótól két garast, minden pártól egy vatsora, fél kenyér, a Malatzoktól pedég Nyoltz Számból álóktól fog kapni három garast egy vatsora tartást, fél kenyeret. Minthogy a Fejős Juhászok eránt az a panasz Jöt bé a Nemes Tanáts színe elibe a Communitas által, hogy érdemek felett volt eddig a bérek: determináltartott, hogy 12 R forint büntetés alatt senki Juhászt feljebb Ne Merészeljen fölfogadni; hanem egy Juhásznak a bíre lészen a vasárnapi tejfejés Mellyet, akái Magának tartson, akár másnak adjon, azon a napon maga magát tartsa, két köböl kenyérnek való rozs — Tíz Márjás gúnya pénz, a tartás pedég a juhász éránt a Gazdák között sorba légyen a Jhuászoknak pedig az előttek levő Juhokat, a másokéval öszve egyelíteni, amidőn kihajtyák, nem lészen szabad különben azt cselekedvén 24 páltza beli büntetéssel fog büntettetni aki ezen parantsolatot által fogja hágni." 1800.. augusztus 23-án ,,Onadi György esztendős csordás panaszollya esedező levelében, hogy most nyomtatás idején is szokott fizetését isem a borjúkért, se a nagy marhákért bé nem veheti."

14 Fazekas Demeter ökörgulyás nevével 1791-től 1815-ig folyamatosan találkozunk,

15 aki „alkalmatos voltárul esmeretes gulyás ember", és évről évre „meghagyatott". Bére 1805-ben a tavalyi bér, 1811-ben: 1 db marhától egy fél kenyér és 20 x^rok fizettetni rendeltettek, a Ns Város Marháitól különösen a 40 Rft fizetés mellett, 1812-ben;" a Nemes Várostól 100 Rft. két köböl alá való föld, annak a város tevén meg felszántását a maga gulyása lévén. Továbbá a Nemes Város Lakossai tartozni fognak egy marhátúi fizetni oltska bankóczédulában 1 R forintot és fél kenyeret, aki pedig kenyeret nem ád tartozni fog egy marhától 2 R forint oltska Bankó czédulában fizettni." A pásztorok januári fogadása során a megfelelőket marasztották, vagy újat fogadtak a nem alkalmas helyett. Ez a forma már a XVIII. század végén általános és mind a mai napig él annyi különbséggel, hogy az 1900-as évek elejétől már a Legeltetési Bizottság hatáskörébe kerül a pásztorok választása, vagy fogadása, de rendszere nem változik. A pásztorok kötelességeit az élet sokrétű kívánalmainak megfelelően a hajdú városok részére egyöntetű rendelet .szabályozza.

16 „A közönség által fogadott pásztorok (csikósok, gulyások, .stb.) a közönség szarvasmarháinak, lovainak, kossainak stb. s minden egyes jószágtulajdonois által gondviselésök alá bízott lábas jószá-