Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

nősen nagy szükség lett volna — igen gyenge. Bár a földterület használata az, országos tendenciáknak megfelelően a szántó javára módosul (a rét, a legelő területe csökken) a földművelés nem válik a dorogi mezőgazdaság vezető ágává. Helyi specialitásként megjelenik a dohány (Böszörményben, Nánáson a dinnye, Hadházon a káposzta). A termésátlagok igen alacsonyak. Az állattenyésztés a földművelésnél gyorsabb ütemben és számottevőbben fejlődik. A hagyományos, feudalizmus kori, állat fajtákat a fehérszínű szarvasmarhát, a mangalicát, a rackát háttérbe szorítja a vöröstarka, a hússertés ós a nagyobb gyapjúhozamú juh fajták tenyésztése. Megváltozik az állattartás formája is. A ridegen tartott, legelőkön, ugarrészeken, tarlókon, felszabadult határrészeken járó állatok nagyobbik felét belterjesebben, a kialakított takarmánybázison tartják. A fejlődés — természetesen — a mezőgazdaság egyik ágában sem egyenes vonalú. Két kitapintható CSÚCST pontját a XX. század eleje és a kapitalista viszonyok felszámolásának előestéje, a II. világháború első évei jelentik. A legnagyobb törést az 1929—1933-as gazd.-i válság okozza (számosállatszám, jövedelem stb.). A tulajdonért vívott harc — érdemben — már a kapitalizmus első évtizedeiben eldőlt. Az állat és birtok megoszlás rendkívül igazságtalan. A birtok kategóriák között a törpe és a kisbirtok dominál. Az agrárnépesség az év nagy részében képtelen munkát találni. Ennek következtében a lakosság életszínvonala alacsony. A szűk, meglehetősen terméketlen dorogi határ egykori művelői vagy azok leszármazottai a tulajdon viszonyok megváltoztatása, az évszázadokon remélt és várt nagy fordulat óta, modern eszközökkel, közös erővel, egyre szebb eredményeket érnek el azon a földön, amelynek múltjából egy villanásnyit felidéztünk. JEGYZETEK 1. Györffy István: Az alföldi kertes városok. Bp., 1926. 19. 1.; Vö. továbbá: Balogh István: Hajdúság. Gondolat. Bp., 1969. 297. 1.; Erdei Ferenc: Die ungarische Stadt. Bp., 1942. 63. 1.; Kovács Katalin.: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló gazdasági élete. Földrajzi szakdolgozat. KLTE. Földrajzi Intézet. 82. 1.; Nagy Sándor: Hajdúhadház története. Hajdúhadház, 1928. 192. 1. ; Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Db., 1969. 240. 1.; Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete. (1667—1720). Db., 1967. 71. 1.: Veliky János: Hajdúdorog határhasználata a XVIII—XIX. század fordulóján. Acta Universitatîs Debreceniensis. Db., 1967. VI. 25—39. 1. 2. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. (Továbbiakban HBL.) V.B. 146/g. 1. Vázlatok kb. 1853.; VI. 127/ff. fondszám alatt. Határleírás 1852, 1860, 1869, 1871, 1893.; 26. Kataszteri birtokívek összesítője 1870, 1886.; Osztályba sorozási földkönyv 1881.; Osztálykivonat. 1909. 2.; Kateszteri birtokívek összesítője. 1893, 1909.; Kateszteri birtokívek összesítőjének függeléke. 1909, 1930. ; Kateszteri birtokívek összesítője, 1914, 1930. ; Uaz. Osztálykivonat. 1929. 3. HBL VI. 127/ff. 1. Határleírás. 1869.; Vö. még: V.B. 194/b. 1. Községi kateszteri bizottsági jegyzőkönyvek és iratok. 1882—1883. 4. Történelmi pályamunka: Hajdúdorog 20 éves fejlődése. Hajdúdorog története. A Községi Tanács V. B. birtokában levő kézirat. 5. A tagosításra vonatkozóan 1.: Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Szerkesztette: Szabó István. Akadémiai Kiadó. Bp., 1965. II. k. 207—64. 1. (A továbbiakban: Agrártörténeti Tanulmányok. II.) 6. HBL. V. B. 1. 191/d. Közbirtokossági iratok. 1889, 1895. Választmányi ülés 1895. dec. 3. 7. HBL. V. B. 191/a. 293/5525. 8. HBL. VI. B. 127/ff. Katasztert birtokívek összesítője. 1870, 1886.; Osztálybasorolási földkönyv. 1881.; Kateszteri birtokívek összesítője. 1893, 1909.; Kataszteri birtokívek össze-