Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Egyéb fajta 22 db II. Ló (137 db) Melegvérű 119 db Hidegvérű 18 db III. Sertés (1018 db) Zsírsertés 345 db Hússertés 673 db IV. Juh (943 db) Rövidgyapjas 917 db Hosszú-fürtös gyapjas juh 26 db V. Kecske (13 db) A kimutatás több szempontból tanulságos. Nemcsak a szarvasmarha-tenyésztésben szorította ki a hagyományos fajtát az új vörös tarka fajta, hanem a zsírsertést is felváltotta a hússertés, az egykor oly kedvelt rackát a rövidgyapjas juhfajták. (az arány 66—34, 97—3% az új fajták javára). A melegvérű lovak száma több mint hatszorosa a nagyobb testű hidegvérükének. Az állattenyésztés belterjessé válására a közlegelőre menő állatok száma is utal : E? a szarvasmarháknál 38,9 a lovaknál 7,3 a sertéseknél 7,9 a juhoknál 22,8% Az egész község állatállományára vonatkozó adatainkból még néhány fontos mutatót állítottunk össze: Ivararány72 1916 1919 1 ménre jutó kancák száma 43,3 20,0 1 bikára jutó tehenek száma 73,1 88,5 1 kanra jutó kocák száma 23,6 14,0 1 kosra jutó jerkék száma 14,7 40,4 db (Az 1942-ben tartott apaállat vizsgálatok őszi eredményei: Előírt Bemutatott Alkalmas Kiselejtezett Hiányzó Magyar alföldi 7 6 13 Magyar tarka 8 5 4 1 4 Mangalica kan 24 17 11 6 13.) A szarvasmarha létszámhoz viszonyított tehén-arány: 1916 1919 47,8% 45,5%