Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

lovat 0.8, sertést 0.114, juhot 0.071, egyéb állatot 0.2 számos-állatnatk véve) az állatállomány fajtánkénti és összértéke: Szarvasmarha Ló Sertés Juh Egyéb összesen 1856 2324,£ ! 64,52 435,49 3.2 2828,01 1916 1508,8 927,2 627,59 227,98 15,2 3307,77 1919 1748,0 553,6 423,05 115,02 8,4 2848,07 1932—35 338,4 584,8 442,2 46,5 — 1411,90 1941 2501,6 589,6 620,27 213,49 11,4 3936,36 1942 2696,— 648,— 793,44 272,26 24,8 4434,50 Továbbra is számos-állatban számolva, az összállományt 100%-nak véve, az egyes állatfajták %-ois arányáról 1856—1942 között az alábbi diagramot adhatjuk közre:

08 (lásd a túloldalon levő diagramot). Az állatállomány számszerű, fajtánkénti, számos-állatban és annak %-os értékében kifejezett alakulásából az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: Az állattartás csúcspontját a XX. sz. és az 1940-es évek elején, mélypontját az 1929—33-as gazdasági válság idején érte el. Az egyes fajták között a szarvasmarha-tenyésztés vezetett s ezt követte a ló, sertés, juh-tenyésztés. Egyéb állatok: kecske, szamár, öszvér, bivaly tartása jelentéktelen. A marhatenyósztés, az I. világháború időszakát kivéve, azonos szinten mozog. A lótartás általában süllyedő (kivétel: 1932—1935, de ez az igás állatokhoz való ragaszkodás miatt érthető) tendenciát mutat. A sertéstenyésztés fejlődik, a juhállomány 1932-ig tartó csökkenését az 1940-es években számottevő növekedés váltja fel.

69 A szarvasmarha-állomány az 1800-as években szinte kizárólag a fehérszínű, szívós, igázásra, hizlalásra alkalmas, igénytelen, de rosszul tejelő fajtából állt. A XX. században a magyar tarka tenyésztésének előretörése ugrásszerű. Ebben a tekintetben Hajdúdorog megelőzi a megyét és Debrecent is. A szarvasmarha-állományt 100%-nak véve, az egyes fajták tenyésztése az említett helyeken az alábbi arányban történik:

70 1916 1942 Hajdúdorog Hajdú m. Debrecen Hajdúdorog Hajdú m. Debrecen Magyar alföldi 69,7 27,7 33,4 35,2 Magyar tarka 22,3 — — ' 54,3 48,7 54,1 Borzderes 2,2 — — — 0,3 0,1 Egyéb 5,8 — — 18,— 17,6 10,4 A szarvasmarhának és a többi állatfajtának a megoszlása az I. kerületben (a többi adatai nem maradtak fenn) 1940-ben — részletezve — következő volt:

71 /. Szarvasmarha (511 db) Magyar fajta 225 db Siementhali- Bonyhádi 262 db Borzdercj 2 db