Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

Előszó (Dr. Kocsis Miklós)

Hajdúdorog város, majd 1888 óta község történetéről mindczideig nem jelent meg semmiféle monografikus feldolgozás, holott az ország történetében és főként a környék termelési rendjének alakulásában mindenkor nagy szerepet játszott. Való igaz, hogy a hajdúk összefoglaló története is csak a jövőben várható azoknak a kezdeményezéseknek nyomán, amelyek a megye területén működő tudományos intézetekhez, mint a Kossuth Lajos Tudománvegvetem, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, a Déri Múzeum, valamint a társadalmrsíervckhez s azok között a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága mellett működő Helytörténeti és Honismereti Bizottsághoz fűződnek. Ezek a kezdeményezések tették az utóbb

; időben mind életerősebbé a helytörténeti mozgalmat s ilyenként született meg ez a kötet is. Mindenki előtt világos, hogy a község nagy múltja, fejlődésének kiemelkedő eredményei a jelenléginél nagyobb terjedelmű kiadványt igényelnének, de több tényező közrejátszott abban, hogy a széleskörű elképzelések elsősorban anyagi okok miatt nem voltak megvalósíthatók. Ezért e munka is, mintegy mozaikokként, csak részleteket mutathat be a község társadalmának életéből. Hosszú idő telt el azóta, hogy az 1557. évi 23, tc. a hajdúk megbüntetéséről intézkedett, majd a későbbi rendelkezések úgy állították be őket, mint a magyarságra, a társadalomra veszélyes elemeket addig, amíg Bocskai István letelepítette őket. Ez a hosszú idő nem folyt le simán, hanem részben más területre terjedt, amivel azt a történelmi tényt bizonyította, hogy a tokaji uradalomnak a Dorogot és más településeket magába foglaló részein jobbágyok éltek, akiktől mind az állam, mind pedig a földesúr behajtotta az adót. Az 1581. évi urbárium is arról beszélt, hogy Dorog olyan terület, ahol rácok laknak. Feltehető, hogy Dorog esetében a korábbi községi település léte befolyásolta a megtelepedés körülményeit, ami hatással volt a várossá fejlődés folyamatára is. Ahol a lakosság bizonyos kezdetleges lélekszámon túlemelkedett és a faluközösség szervezetének valamilyen formáját kialakíthatta, ott egy nagyobb tömegű megtelepedés nyilvánvalóan megkönnyítette a fejlődés további kibontakozását. Magától értetődik, hogy még a hajdúk letelepedése előtt az ott élők közös ügyeik intézésére falugyűlést tartottak; az önkormányzati élet kezdetleges formái szintén kifejlődtek legalább a falu javainak gondozása és megtartása, a határok sértetlensége, a határjelek felújítása, a vetésforgók beosztása és más célokból. Habár ennek a kezdetleges falusi életnek Dorogról egyetlen emléke sem maradt fenn, mégis a XVI. századi demográfiai helyzetből az elmondottak tenyéré lehet következtetni. Kifeje-