Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Tizenhat évvel később 1943-ban a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szakembereinek kimutatásai szerint ráfizetéssel termelték a búzát, rozsot, árpát, tengerit, babot, vöröshagymát. „Az átlagos gazdálkodó, átlagos minőségű földön, saját gazdálkodás mellett" burgonyából, cukorrépából, dohányból, takarmányrépából, borsóból, napraforgóból, lenből, lucernából, görög- és sárgadinnyéből és téli káposztából ért el nyereséget.

30 A „Pénzügyigazgatóság kérésére" a Kamara tisztségviselői által kiszámított •jövedelem (figyelembe véve a bevetett területet, a kh-kónti átlag termést, az egyes növények termelési arányát, az 1 kh-ra eső termés mennyiséget, a termény árakat) 1933—1943 között katasztrális holdanként így alakult:

31 1933 1935 1939 1940 1943 nyershozam 86,18 85,77 178,12 179,65 357,87 termelési költség 93,90 95,90 160,34 203,74 341,21 pozitív vagy —10,13 +17,78 —26,79 4-16,66 negatív különbség — 7,72 Búza értékben kifejezett jövedelme vagy vesztesége 1 kh szántónak (korabeli búza árakkal számolva: 10.43, 14.61, 18.05, 19.45, 30 P-vel). 1933-ban — 74,4 kg 1935-ben — 69 kg 1939- ben + 98 kg 1940- ben —137 kg 1943-ban -f- 55 kg, az öt év átlagában —127,4 kg búza.32 Mi lehetett az oka ennek a passzív mérlegnek, illetve az ezt eredményező alacsony termésátlagoknak? A teljesség igénye nélkül megpróbálunk néhány tényezőt említeni. A természeti viszonyokról már szóltunk. Ezek, különösen a talajadottságok igen kedvezőtlenek voltak. A határ viszonylagos „szegénységén", terméketlenségén, a korszerűtlen ugar rendszerről való áttérés után, csak rendszeres trágyázással lehetett volna segíteni. Ilyen irányú vizsgálódásainknál induljunk ki abból, a gazdasági szakemberek által elfogadott tételből, hogy 1 kh trágya szükséglete 3 évenként kb. 160 q istállótrágya, vagyis évenként kb. 50 q.'

,:i Ennek alapján a hajdúdorogi határ szántóterületének trágya igénye: 1852-ben 11 744 kat. hold után 587 200 q 1916-ban 14 375 kat. hold után 718 750 q 1930-ban 14 324 kat. hold után 716 200 q 1940-ben 14 319 kat. hold után 715 950 q istállótrágya. Továbbá abból, hogy 1 tehén évi trágya termelését 120, 1 ló, ökör évi trágya termelését 70—80, 1 felnőtt sertés évi trágya termelését 20, 1 juh évi trágya termelését 10,