Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Az egyes birtokkategóriák termelésátlagai nagy eltéréseket mutatnak. A törpe és a kisbirtokon csaknem valamennyi növény termesztésében alacsonyabbak a termésátlagok. Pl. 1927—1932-ben: 1927 1929 1932 búza 5 6 8 — rozs 5 6 8 3 árpa — 6 7 7 zab — 7 8 7 szemes .tengeri 8 10 12 10 burgonya — 49 50 •— cukorrépa — 140 150 — mesterséges takarmány 16 18 20 — rét hozam 8 10 12 — legelő hozam — 3 4 — dohány 5 6 7 — O 4J O (3 — — 4,1 3,5 5,1 5.1 4 6 4,7 5,2 6,6 8,5 8 10 6,7 7,9 8,3 10,0 8 9 4,5 6,1 5,9 6,7 12 14 8,2 8,2 8,8 10,8 — — 16,0 16 17 17 A helyi termésátlagok általában a megyeiek alatt maradnak. Pl. 1927-ben búzából, árpából, tengeriből, burgonyából 1929, 1943-ban valamennyi növényből alacsonyabb volt a helyi terméshozam. Egy Hajdúdorog számára viszonylag kedvező évben, 1932-ben a helyi, megyei és az országois erdmények grafikus összevetése az alábbi képet adja:

28 (lásd a 104. oldalom levő grafikont). A községi vezetők (jegyző ós főbíró) jelentései szerint a különféle birtokkategóriákban az egyes növényekből „1927 folyamán kat. holdanként elért átlagos tiszta nyereség"; 100—1000 100—5 törpe kat.. holdig kat. holdig gazdaságban búzából 116 87 72 rozsból 96 77 60 árpából 77 66 zabból 80 70 szemes tengeriből 96 80 64 burgonyából 87,5 70 cukorrépából 150 140 mesterséges takarmányból 60 54 48 rét hozamból 24 20 16 legelő hozamából 8 6 dohányból 240 210 175 P volt.29