Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Az 1850—1945. közötti évtizedekben a mezőgazdasági fejlődésnek fő problémája az extenzív, hagyományos gazdálkodástól az intenzívebb racionális gazdálkodás felé való fokozatos átalakulás. Ez egyaránt megállapítható a művelési ágak arányaiban, a mezőgazdaság egyes ágainak, a növénytermesztés, és állattenyésztés egymáshoz viszonyított súlyának eltolódásában, a földművelés és állattartás technikai átalakulásában , az eszközkészlet és jövedelmezőség javulásában. Ez a korszak mezőgazdaságunk tőkés átalakulásának korszaka. Országosan megnövekszik a szántóterület, megváltozik a szántóföldi kultúra, az állattenyésztés intenzívebbé válik, az agrotechnika fejlődik, a munkaeszközök tökéletesednek, új munkaerő típusok, munkaformák jelentkeznek. Kérdés, hogy ezek az általános agrárfejlődést jelző tendenciák miben és mennyire érvényesültok a Hajdúságban, közelebbről Hajdúdorogon, amelynek mezőgazdasága már a feudalizmus korában is jónéhány vonatkozásban — sajátos határhasználattal, birtokjoggal és jelentős állattenyésztéssel — egyért e'akoa járt. Ezen a vidéken még a XVIII. szd.-ban is - amint azt már korábban megállapították — ,,igen kevés földet műveltek. Örök tulajdonú földet nem tartottak, hanem időről-időre elcsapták kiélt szántóföldjeiket és új, pihent földet törtek fel. A nép főfoglalkozása a kevés munkát adó állattenyésztés volt."

1 Vájjon ez maradt-e a mezőgazdaság fontosabb ága az egységes nemzeti piacot létrehozó, vasutakat, közutakat építtető, folyamokat szabályozó, a mezőgazdasági termelés számára a múlt század végére természeti vonatkozásban is új feltételeket teremtő kapitalista társadalom időszakában. Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni az agrárfejlődés anyagi és személyi oldalainak vizsgálatával. A Nyíregyházával, Szentmihállyal, Nánással, Hadházzal, Téglással, Újfehértóval szomszédos, észak-déli irányban hosszan elnyúló hajdúdorogi határ területét 1852-ben 1860-ban 1877-ben 1882-ben 1886-ban 16 598 kat. h. 17 669 kat. h. 17 961 kat. h. 17 951 kat. h. 17 959 kat. h. 670 1105 123 411 318 négyszögölben), 1895-, 1909-, 1916-, 1930-ban is ugyanannyiban határozták meg.

2 A földmérők, telekkönyvi megbízottak, mérnökök, községi, megyei é- állami tisztviselők által ismételten felmért és a múlt század végétől kezdve ug^an-otyafj