Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 12. Debrecen, 1969)
V. A gazdálkodás rendszere
állami adó első előfordulásának alkalmával felvett s ma már ismeretlen összeírás állapotának megfelelően. Debrecennek a XVI. sz.-ban ténylegesen több portája volt, mint amennyi után ez időszakban a portális adót kivetették. Kétségtelen, hogy az országos adófelosztás alkalmával egészen ellentmondásos portaszámokat nyerünk, s a helyesbítések idején ezeket a számokat csak kis mértékben módosították. Feltehető, hogy a XVII. sz. folyamán már a porta egyszerű fogalomként szerepelt, a gyakorlattól elvontan. Az adó összege változhatott, de a kivetés alapjául szolgáló porták száma azonos maradt, avagy fordítva: a helyesbítések idején megváltoztathatták a porták számát, de nem biztos, hogy az országra s az egyes önkormányzatokra változó összegű adót vetettek ki. A XVIII. sz.-i Debrecenben a porta egyszerűen hagyományos számmá alakult, mintegy matematikai osztószámként szerepelt s elvesztette minden társadalmi és gazdasági jelentőségét. Lényegében nem volt egyéb, mint országos kivetési kulcs. Ez időben városunkban 40-60 között mozgott az adókivetési elszámolás portáinak a száma, de az is tény, hogy ilyen portaszámot a valóságban soha nem ismertünk. Éppen ezért az adózás alapjának jellemzésénél csakis elméletileg szereplő számnak kell tekintenünk a porta megjelölését, és sem a ház, sem lakott telek, sem kémény értelmezést nem adhatunk neki. Ezt a felfogást erősíti az a tény r , hogy a XVII. sz.-i számadások ritkán használják a porta elnevezést. Azok a történetírók, akik a portát területileg kívánták megállapítani, téves következtetéseket vontak le, mert semmiképpen sem tekinthetjük a telek nagyságának kifejezőjeként. Debrecen portáinak számáról a XV. sz.-ból nincs tudomásunk, mert egyetlen összeírás sem ismeretes. Bihar megye területe az 1494/95. évi adóösszeírásból kimaradt, s emiatt Debrecen sem szerepelhetett; ilyen vonatkozású családi levéltáraink nincsenek. Az 1611. évi adókivetés a városban 61 portára szólt, majd 1698-ban 40 portát állapítottak meg, ugyanakkor, amikor Sopron 52, Pozsony 65 1/2 porta után adózott. Ezek a számok is mutatják, hogy a fogalom ebben az időben semmiféle lakóterületi egységet sem juttatott kifejezésre. Az 1700/1701. katonai évben Debrecen 31 porta után adózott, de az adó mennyisége nagyobb volt, mint a korábbi magasabb portaszámú adóösszeg. Az 1718, május 27-én kiadott királyi kiigazítás során a XVIII. sz-i Debrecenben általában 46 portával számoltak. 1746-ban egy-egy portára 455 Ft adóösszeg esett. Ettől kezdve a porták számát illetően kisebb-nagyobb ingadozások mutatkoztak, de az adóösszeg rendszerint azonos szinten maradt. 1751-ben 50 portát állapítottak meg, s egyre-egyre 580 Ft összeget vetettek ki. A felosztással egyidejűleg a helytartótanács azt is elrendelte, hogy a város ,.az igazságos és méltányos adókivetésről gondoskodjék és mindenképpen törekedjék az adó behajtására." 1787-ben az ország sz. királyi városainak összadójából 10% magára Debrecenre esett. Az 1836. évi országgyűlés határozatai alapján Debrecen portáinak számát a korábban átmenetileg érvényes 45-ről 41-re szállították le. Ezzel cgyidőben a királyi biztos vizsgálata megállapította, hogy Debrecen kincstári tartozása a folyó adó fejében 28.720_Ft, viszont a város által kivetett és a lakosságra elosztott teljes adó mennyisége 41.906 Ft-ot tett ki. A királyi biztosi vizsgálat leszögezte, hogy 6 + 33
