Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

Jegyzetek

92. i. m. 70. 93. i. m. 70. . 94. Gönczy Pál: Népiskoláink. 278. 95. Gönczy Pál: Népisk. kert. 71. 96. Az országos tanítói gyűlés értesítője (Budapest, 1883. 2. sz. 10). 97. Gyakorlati utasítások s az 1868-iki XXXVIII. és az 1879-iki XVIII. tcz. értelmében készült népiskolai tantervek (Budapest, 1880) 141. 98. Kiss József: Szabolcs—Hajdú népisk. 15. 99. A mezőgazdasági ismeretek tanításának gyakorlati problematikájával tüzetesen foglalkozik Balogh István: Mezőgazdasági ism. 305—317. 100. Gönczy Pál: Napló. 45. 101. Protestáns. 813. 102. Gönczy Pál: Népiskoláink. 304. 103. Gönczy Pál: Népiskoláink. 307—308 — az óratervből idézzük a következőket: „III. osztály. Vallás 4 órán. — Olvasás: a) vallás és erkölcsi tárgyakból 1 órán. b) természetrajzi tárgyakból 2 órán. c) Természettani tárgyakból 2 órán. d) Históriai tárgyakból 2 órán. — Fogalmazás 3 órán. — Dictandó írás 3 órán. — Számvetés 4 órán. — Földleírás 2 órán. — Rajzolás 3 órán. — Hetenkint 25 órán tanulnak. — Ezenkívül vasárnap templomba mennek és 2 órán énekelni tanulnak. Szerdán és szombaton délutánonként az iskolában megjelenvén, télen kosárkötés, szalmamunkák készítésével, — nyáron kertészkedés és gazdasági dolgokkal foglalkoznak. IV. osztály. Vallás 4 órán. — Olvasás a) Vallásos és erkölcsi tárgyakból 3 órán. b) Természetrajzi tárgyakból 3 órán. c) Históriából 2 órán. d) Természettanból 2 órán. — Fogalmazás 2 órán. — Dictandó írás 2 órán. — Magyar nyelvtan és versek 2 órán. — Földleírás 2 órán. — Rajzolás 3 órán. —• Számvetés és földmérés 3 órán. — Hetenkint 26 órán. —• Vasárnap 2 órán énekelni tanulnak. — Szerda és szombaton délutánonkint épen úgy foglalkoznak, mint a III. osztálybeliek. 104. Gönczy Pál: Nevelésünk. 242. 105. Gönczy Pál: Vezérkönyv. 1. 106. Gönczy Pál: A vallás és közokt. 48—49. 107. i. m. 108. Gönczy Pál: Előleges értesítés a magyar korona tartományai faliabroszáról (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. IX. évf. 1866) 536. 109. Protestáns. 467. 110. Gönczy Pál: Vezérkönyv. 13. 111. i. m. 6. 112. Dr. Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében, (Budapest, 1960) 263. 113. Gönczy Pál: Iskolai kézikönyvek ajánlása (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap I. évf. 1858. 169) 114. Gönczy Pál: Népoktatás 346. 115. Gönczy Pál: Magyar ABC-és elemi olvasókönyv a népiskolák első osztálya számára (Budapest, 1888. 7) c. művében például a falu leírását így kezdi: „ Nádfedelfí házak közül emelkedik ki a sugár torony. A szép fehér házak közt széles utczák nyúlnak hosszában és keresztben. Az utcákból keskeny sikátorok nyúlnak be a házak közé. Ritka ház, melynek tágas udvara nem volna. A kerítés környékét akáczfák és bodzafák veszik körül. A kapufél mellett jegenyefák nyúlnak az ég felé. A ház előtt eperfa terjeszti ki ágait. A ház tetején gólyafészek és az eresz alatt egy-egy fecskepár foglalt szállást. A fák tetején alkalmatlan verebek csiripelnek. Az udvart aprómarha lepi el. A kacsák az eperfa alatt lesik a lehulló epret. A tyúkok odább a repkedő bogaraknak esnek. A pulykák ,csak így élünk, csak csak, csak' sápítása hallatszik.