Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

I. Gönczy Pál élete és munkássága a kiegyezésig

Hajdúszoboszló a XIX. század első felében tipikus mezőgazdasági település volt. Az állattartást és a földművelést a halászat egészítette ki. Az ipar fejlődése még a század derekán sem volt számottevő. A városban ma is megtalálható az a nádfedeles ház, ahol Gönczy Pál töltötte gyermekéveit. Családjától a kiváló szellemi képesség mellett nagyfokú munkabírást és munkaszeretetet is örökölt. Apja jó gazda hírében állott, és egy ideig városi tanácsos volt. Elemi és algimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Itt különösen Szabó István és Haranghy Bálint voltak rá nagy hatással. Alkotó képzelete viszonylag korán kezdte bontogatni szárnyát. Ót azonban már a partikuláris iskola padjaiban sem elégítették ki a tanulás szűk lehetőségei. Arra törekedett, hogy képezze magát, fejlessze kézügyességét. Szép írásával, atlaszrajzolásaival és fafaragásaival messze kitűnt társai közül. Elméleti kérdések iránt is fogékonynak mutatkozott. A szoboszlói partikula elvégzése után 17 éves volt, amikor a debreceni főiskolára ment tanulmányait továbbfolytatni. Filozófiát és magánjogot tanult. A kollégiumban másfél évig Arany Jánossal járt egy osztályba. Iskolatársai közül Irinyi János, a gyufa feltalálója is híressé vált. A hallgatag, de mindjobban eszmélő szoboszlói diák felett nem múltak el nyomtalanul a kollégiumi évek. Gönczy Pálra igen nagy befolyást gyakoroltak haladó szellemű tanárai. Ezek közül elsőnek a felvilágosodás gondolatkicsén nevelkedő Kerekes Ferencet kell megemlíteni, aki a botanikát, a kémiát és a fizikát tanította. Országos híre volt a matematikában, és nagy tekintélynek örvendett a pedagógiai irodalom művelői között is. Kerekes a reformkori pedagógus nemzedék kezdeményező és rendkívül szuggesztív egyénisége volt. Felkarolta a diákok munkára nevelését is.

5 A históriát Péczeli Józseftől, a reformkor debreceni apostolától hallgatta. Péczeli célkitűzései ma is aktuálisak. „En az oskolát az élet előkészületének tartván — mondja — szeretem az ifjú embert az oskolában tanítói felügyelet alatt az élettel megösmertetni, hogy az oskolát elhagyva ne legyen kénytelen egyszerre bebukni a világba."

6 Magyar nyelven írott kitűnő történelmi munkája nagy nevelőhatással volt a kollégium ifjúságára. Arra törekedett, hogy előadásai nyomán mindenki „gerjedjen" a hősök példáin. Filozófiát Vécsey professzortól tanult, akinek értekezéseit a legtekintélyesebb folyóiratok publikálták. A pedagógiára Zákány József tanította. Nevét ABC-je és más tankönyvei tették ismertté. Pedagógiai előadásai érdekesek voltak, s legtöbb kérdésben egyéni felfogást tükröztek. Igen értékesek a lelki tehetségek formálásáról alkotott nézetei. Az emlékezettel kapcsolatban mondja: „Semmit sem kell a Tanítványokkal könyv nélkül megtanítani, a mit azok nem értenek, mert az nem csak rendkívül megnehezíti a köny vnélkül való tanulást, hanem a Nevendékekben a tanulásra való kedvet is gyengíti. . . "

7 Zákány jól ismerte Pestalozzi tanítását, tehát tanítványai tőle is meríthették a nagy svájci pedagógus szeretetét. Szerinte a jó nevelő három tulajdonsággal rendelkezik: lélekismerettel, lelkiismerettel és türelemmel. Gönczy a kollégiumban a tehetséges és szorgalmas diákok közé tartozott. Érdemjegyei túlnyomórészt a kitűnő és az első osztályú között oszlottak meg.

7a A kollégiumban továbbfejlesztette kézügyességét és felfigyelt a reformkori törekvések halvány debreceni visszfényére is. A harmincas évek második felében mindjobban terjedtek Széchenyi István művei. Egyre többen olvasták a Hitel című munkáját, amely egyik költőnk szavai szerint: valóságos „kuruc világot támaszta." Fokozottabban szervezkedett az ifjúság is. Debrecenben még 1830-