Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

Jegyzetek

nemesi oklevele azonban azt bizonyítja, hogy itt kettős névről van szó. A Gönczyek másként Sebessy néven szerepelnek. 28. Művét 1852-ben írta. Nyomtatásban először 1856-ban, másodszor 1880-ban jelent meg. 29. Gönczy Pál: Oktatás a gyümölcs- és eperfatenyésztésben (Budapest, 1880. 6. —-továbbiakban: Oktatás). 30. Gönczy Pál: Emlékirat Pestvárosa tanügyi bizottsága és képviselő testületéhez (Pest, 1868. 18. — továbbiakban: Emlékirat). 31. i. m. 19. 32. Gönczy Pál: Nyílt levél Nagyságos Korizmics László úrhoz a selyemtenyésztés érdekében (Gazda Lapok XVI. évf. 38. sz. 1864. 508). 33. Gönczy Pál: A népiskolai kertek (Néptanítók Lapja II. évf. 1868. 70 —- továbbiakban: Népisk. kert.) 34. Gönczy Pál: Selymészet (Falusi Gazda, 1865. I. 17. sz. 265.). 35. Gönczy Pál: A faültetések, kapcsolatban a Tisza szabályozásával (Gazdasági Lapok IX. évf. 1857. 30.). 36. i. m. 55. 37. i. m. 56. 38. Kiss Aron: Gönczy életrajza. 25. 39. Antal József: Eötvös József ismeretlen írása (Pedagógiai Szemle 1857/1. 38.). 40. Gönczy Pál: A vallás és közokt. M. kir. miniszternek a közoktatás 1870. és 71. évi állapotáról szóló s az o. gy. elé terjesztett jelentése (Budán, 1872. 25. —• továbbiakban: A vallás és közokt.) 41. Gönczy Pál: Népiskolai épülettervek. (Budapest, 1874. 12. —továbbiakban: Népisk. épület.) 42. Verédy Károly: Paedagógiai Encyclopaedia (Budapest, 1886.) 876. 877. 43. Láng Lajos: A népoktatás hazánkban 1869—1884. (Budapest, 1886.). 44. Kiss József: Szabolcs vármegye és a Hajdúkerület népiskoláinak 1873. évi állapotáról (Debrecen 1874. 2. — továbbiakban: Szabolcs—Hajdú népisk.). 45. Kiss József adatai szerint: 1869—73 között a Hajdúkerület és Szabolcs megye iskolái 312 példány természettani, 302 példány természetrajzi ábrát, 146 db számológépet, 262 db földgömböt, 269 Magyarországot ábrázoló falitérképet, 136 fali olvasótáblát és 22 „egész természettani taneszközből álló gyűjteményt" kaptak ajándékként a minisztériumtól. 46. Semmiképpen sem tekinthetjük egyedi bizonyító példának a hajdúszoboszlói népiskolák súlyos állapotát századunk elején. A Független Hajdúság 1905. évi szeptemberi számában a tiszti főorvos a következőket írja a helyi felekezeti iskolák elhanyagolt helyzetéről: „. . . itt az ideje annak, hogy szegény tanítóink és fiaink érdekében tegyünk valamit, mert sajnos, a tüdővész csiráját éppen a mienkhez hasonló iskolában veszik magukba. . . tanítóink pedig csekélyke fizetésért piszkos, poros rossz levegőjű helyiségekben órák hosszat kénytelenek nyomorogni s a gyengébb szervezetűek vérszegények, hurutosak, később tüdőbajosok lehetnek. Általában, jelenthetem, hogy az összes iskolahelyiségek nem tartatnak tisztán, a padozatok rosszak, nyílásaik tele vannak piszokkal és fertőző csírákkal, a növendékek számának nem megfelelőek". Majd bíráló megjegyzéseit így folytatja: „a padok egyáltalán nem felelnek meg a növendékek testi fejlődésének, a mi elferdülésekre, rövid látásra, szűkmellfíségre stb. vezethet. Az árnyékszékek mindenütt rosszak, rendkívül piszkosak, nem fertőtleníttetnek. A folyosók, termek köpő-edényekkel ellátva nincsenek. Ugyanitt a tanítói szoba kritikán alulinak mondható; a padozatban köpőedénynek is használható lyuk van, telve. . . piszokkal, a falazat meszelve évek óta nem lehetett, az ablakok rosszak." 47. Péterfy Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás története II. füzet (Budapest, 1896) 51. 47/a E korszak problémáinak alapos összefoglalását nyújtja. Ravasz János, Felkai László,