Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

VI. Pedagógiai nézetei

reformizmusát képviselő Fáy András hatása érezhető. Nagyon jól ismerte Fáy András műveit. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap egyik számában méltatta is az elavult nemesi nevelés nagy bírálójának a „Halmay család" című könyvét. Tevékenységének hatékonyságát nagymértékben fokozta, hogy elveit az újság hasábjain is terjesztette. Gönczy Pál azok közé tartozott, akik a pedagógiában is felismerték és tudatosan hirdették a sajtó jelentőségét. „. . . a szellemi közeledés hatalmas emeltyűje a sajtó — írta — ennek segítségével szívünk érzései mindennap találkozhatnak; megérthetjük ez által egymást, és ha valamilyen kétségünk támad felvilágosító kérdést intézhetünk egymáshoz s felelhetünk gyakran egymásnak."

81 1853-ban ilyen meggondolások alapján vállalta el az Ifjúság Lapja szerkesztését. A hetenként egyszer (szerdán) megjelenő újság lapjait a szülők és a gyermekek is haszonnal forgathatták. Változatos, érdekes cikkei a szerkesztő célkitűzéseit és szemléletét tükrözték. A tanulságos írások között különös hangsúlyt kaptak az ún. erkölcsi példázatok. Ezek jórészt Gönczy tollából származtak. Cikkeiben az irodalom és a hétköznapi élet példáival igyekezett helyes magatartásra nevelni ifjú olvasóit. Néhány írásának még a címével is a gyermeki magatartás egy-egy helytelen kinövését (engedetlenség, torkosság stb.) vette célba. Ha jónak látta nevetségessé tette a hibák hordozóit is anélkül, hogy sértő lett volna. Máskor egy-egy követelés mellett érvelt, vagy éppen a tiltások szükségességéről akarta meggyőzni olvasóit. Több cikkében a viselkedés „csekélységeire" hívta fel a figyelmet. Jól tudta, hogy a jelentéktelennek látszó rossz szokás később „nagy zsarnok" lehet. írásaiban a jellemnevelés mellett mindig ott találjuk az értelmet gazdagító szándékot is, hisz a tanulást, az ismeretszerzést a „legjobb magvetésnek" tekintette. Ennek érdekében írta: „A kis természetbúvár" című cikksorozatát. Ebben a természettudományok köréből elsajátított ismeretek gyakorlati felhasználására nyújt példát szórakoztató és nevelő érzékkel. Az ifjúság romantika igényét több nép és táj ismertetésével, érdekes képekkel igyekszik kielégíteni. A vegyes rovatban találós kérdéseket és feladványokat olvashatunk. A rovatok és cikkek puszta felsorolásából is következik, hogy az újság a sokoldalú érdeklődést tartotta szem előtt; vagyis az Ifjúság Lapja szerkesztőjének szavaival: „mind az élvezet, mind az okulás kifogyhatatlan forrása" igyekezett lenni. Az iskolai nevelésről általában. —Felfogása szerint az iskola „építőleg" és „Tontólag" is befolyásolhatja a tanulókat. Az iskolai nevelés célját az erkölcsös ember kialakításában kereste. Erről így ír : „ ... minden nevelési eszköznek, még az ismeretszerzésre vonatkozó tanulmányok tanításának is, az ember erkölcsi élete kifejtése és megszilárdítására kell irányozva lenni; ha ez nem történik, úgy minden munkánk hiábavaló."

82 Nála a nevelés célja mindvégig etikai. Lényeges szempont ez a családi nevelésben is. A kialakuló jellemet egész sor nemes tulajdonsággal kívánta gazdagítani. Céljai között szerepelt a hazaszeretet, a szerénység, az egyszerűség és a sokoldalú érdeklődés kialakítása. Az erkölcsi nevelés egészében feltételezte az életre nevelést is. Tanulmányútja során örömmel töltötte el az a felismerés, hogy a svájci iskolák nem állnak messze az élettől. Ezt mondta: „Ezek a nevelésben mind jobban megközelítik az életet, megközelítik a természetet. Megközelítik az életet, mert amit tanítanak az mind az életből merített, az életre tartozó; meg a természetet, mert előadási s begyakorlás! modoruk szükségtelenné teszi a könyv lapjára s betűire emlékezést,,.

83 Elképzelése szerint az iskolai célkitűzésekből nem maradhat ki a gyermekek