Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Nagy László: A hajdúk Bocskai szabadságharcában

JEGYZETEK 1 Bocskai István 1605. április 8-án kelt levele Erdélybe ismeretlenhez (Magyar Történelmi Tár, XIX. k. 102). 2 L. az adorjáni táborban 1604. október 14-én felvett jegyzőkönyvet, amelynek tanúsága szerint Bocskai már szept. 28-án ,,. . .ajándékot is külde Kerekiben, hogy az hová kívántatik Haidu hadnagyoknak vinnék. . ." (Orsz. Levéltár, Eszterházy es. lt. Bep. 77. fasc. B.), továbbá Belgiojoso 1604. október 17-i levelét Báthory Istvánhoz (uo. fasc. E.) 3 Szerencsi országgyűlési rendek 1605. április 20-án kelt levele a hajdúkhoz (Magyar Országgyűlési Emlékek, XI. k. 874). 4 Hajdúkapitányok 1604. október 14-én kelt hitlevele Bocskai István részére (Orsz. Levéltár, Eszterházy cs. It. Rep. 77. fasc. E). 5 Azt, hogy Bocskai személyesen vezette a hajdúkat az álmosd—diószegi ütközetben, Belgiojoso is írja idézett, Báthory Istvánhoz küldött levelében. 6 Bethlen F.: História de rebus Transsylvanicis (Geréb L.: A hazai osztályharcok irodalma, 1525—1660) Budapest, 1955. 282. 7 L. ezzel kapcsolatban tanulmányomat: A császári hadsereg támadása a Bocskai-szabadságharc ellen 1604 őszén. (Hadtörténelmi Közlemények 1956. 3—4 sz). 8 A téli hadjárattal, s ott a hajdúk szereplésével részletesen foglalkoztam „A Bocskai-szabadságharc katonai története" c. monográfiám (Budapest, 1961) 187—224. oldalain. 9 Bocskai István 1605. április végén írt levele a török szultánhoz (Magyar Történelmi Tár, XIX. k. 118). 10 Forgách Zsigmond idézett, február 21-én kelt levelét 1. Orsz. Levéltár, Thurzó cs. lt. fasc. 105.). 11 A hajdúk szereplésének részletes bemutatását az 1605. tavaszi és nyári hadműveletekben a különböző hadszíntereken 1. idézett monográfiámban 225—334. oldalain. 12 L. Imreffy János főfizetőmester 1605. június 28-i jelentését Bocskaihoz (Orsz. Levéltár, Eszterházy cs. lt. Rep. 77. fasc. E.). 13 L. Illésházy István 1605. dec. 12-én kelt levelét Kollonics Siegfriedhez (Történelmi Tár, 1900. 416.), továbbá az 1605 telén készült szálláselosztást (Orsz. Levéltár, Hoffinanz. . . .fasc. 15 433, fol. 37.). 14 A Bocskai-szabadságharcban részt vevő hajdúk többsége a tizenötéves háború alatt császári szolgálatban harcolt a török ellen, vagy állandó zsoldosként, mint királyi hajdú, vagy időről időre zsoldba fogadva, mint szabad hajdú. Közülük került ki a szabadságharc hadseregének első bázisa, s a későbbiek folyamán is sok, korábban császári szolgálatban küzdő hajdú csatlakozott a mozgalomhoz. (L. Gyulaffi L.: Följegyzései, MHHS. XXXI. k. 42. old.) A vezetők többsége is vagy császári szolgálatban, vagy a császáriakkal szövetségesként harcolt a török ellen: így Bocskai István, Rhédey Ferenc, Rákóczy Lajos, Rákóczy Zsigmond, Némethy Gergely, Némethy Balázs, Lippai Balázs és mások. 15 Szerémy György emlékirata Magyarország romlásáról, 1484—1543. 203. 16 Schwandtner János György: Scriptores rerum hungaricorum (Vindobona, 1746) I. 610. 17 Bizarus Péter szavai (Schwandtner: im. 693.) Basta György 1597-ben a következőket irtsa a hajdúkról:,,. . .maquestifurnoributtatidagl'Aiduchicontanto valore, quanto maihabbi vieto, fare ad altra natione. . ."(Dr. Veress E.:Basta György hadvezéri levelezése és iratai Budapest, 1913 I. 16.) 18 Takáts S.: A török—magyar lesvetés módja (Századok, 1912. 734.) 19 Semberi János 1605. január 21-én kelt levele Thurzó Szaniszlóhoz (Orsz. Levéltár, Thurzó cs. It.fasc. 103 ) Vö. : Forgách Péter 1605. július 4-én kelt, Vízkeleti Tamás és Ocskay Gáspár 1605. augusztus 24-én kelt, Thurzó Szaniszlóhoz írt leveleivel, valamint Thurzó Kristóf 1605. augusztus 5-én kelt levelével, melyben többek között azt olvashatjuk a bekövetkezett helyzetről, hogy immár „. . .pénzen sem találhatok semmi jó lovat. . ." (uo.)