Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Komoróczy György: A hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII-XVIII. században

feladata. Kétségtelen, hogy nagy jelentőségű funkciót látott el és a feudális korban a hajdúvárosok legfőbb támaszaként kell tekintenünk. A polgári forradalom időpontjához közeledő mértékben azonban mind elavultabbá lett és az országban levő más kerületi szervezetek ügyeinek rendezése során elhangzott országgyűlési felszólalások már arra is rámutattak, hogy a kerületek megszüntetése a fejlődés követelményei közé tartozik. A Bach-korszak átmenete után 1861-ben újjáéledt kerület határozott jogszabályokkal bástyázta körül hatósági intézkedéseinek jogkörét, de még így sem tudta megmenteni a lassú elsorvadástól a Kerület szervezetét. A feudalizmusnak ez a nagy vívmánya az 1870-es években a városok önkormányzati életének jogi szabályozása után anakronisztikus intézménnyé vált s ezért ésszerű volt az 1876-ban bekövetkezett felszámolása, hogy helyét átadja a megyei szervezetnek. JEGYZETEK 1 A Hajdúkerület szervezeti életére ma már forrásként használható Sillye Gábor feldolgozása: A Hajdúkerület története. Kiadva: dr. Varga Geiza: Hajdú megye leírása (Debrecen, 1882.) E munkája egy 1864-ben kéziratban feldolgozott jelentéséből merítette az adatokat, amelynek címe „A Nm. M. kir. Helytartótanácshoz hivatali alázatos jelentése a Hajdúkerület főkapitányának". A kézirat sokkal részletesebb, mint a fent említett feldolgozás. Sok adatot nyújt az eredeti okmányokra való utalással Pély Gábor elaborátuma az országgyűlési tárgyalásokhoz „Origó et Status privilegiatorum oppidorum Haidonicalium." címen hozzávetőleg 1840-ből. A Hajdúkerület szervezeti állapotát legjobban tükrözi a „Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben" címen összeállított kiadvány ugyancsak Sillye Gábor főkapitány tollából. 2 Az utcaszervezet rendjét Debrecen példája alapján ismerteti Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben (Levéltári Szemle, 1963. 1—2. sz. 160—176.) A hajdúvárosok fejlődésének és XVII. századi helyzetének Szoboszló példáján való feltárása Rácz István tollából olvasható: Hajdúszoboszló önkormányzata a XVII. században (DME. 1958—1959. 85—103.) 3 Debreceni Állami Levéltár. Prot. priv. opp. Szoboszló. 1637. pag. 9. A jegyzőkönyvekre vonatkozó utalásokat a jövőben mellőzzük, mert az időadatok nyomán az idézetek megtalálhatók.