Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Benda Kálmán: A Bocskai-kori hajdúság összetétele és társadalmi törekvései

gátról szomszédos gömöri részekre. Ugyanakkor nyolc névből hat lehet partium!. Az 1606-ban kiváltságolt szoboszlai lovashajdúk kapitánya és hét hadnagya a származási helyre utaló előnévvel került a kassai kiváltságlevélben megemlítésre: Halasi Fekete Péter, Halasi Bődi Mátyás, Abádi Médi (egyes iratokban Medei) István, Makiári Kis Pál, Sarudi Rácz Farkas, Túri Pap István, Csiffi (nem Cséffi) Háti János és Rabéi Makkos Ferenc. Halas mindenképpen a töröktől megszállt területre utal, akár a békés megyei Halasra, akár — s ez a valószínűbb — Kiskunhalasra gondolunk. Abád, Maklár, Sarud, Mezőtúr (vagy Túrkeve) a Nagykunság északi peremétől felfelé húzódó, Eger 1596-os elestével hódoltsággá vált területen fekszik. Csiff és Rábé a bihari Sárréten, a török torkában, de erdélyi fennhatóság alatt volt. Mindeddig inkább csak a szoboszlai hajdúk és a kunok közti szoros kapcsolatról beszéltek,

30 ezek az adatok a Kunság mellett a vele keletről és északról szomszédos területekre is ráirányítják a figyelmet. Bocskai nemesítéseire térve, először is meg kell mondanunk, hogy az általunk számba vett valamennyi csak armális (donatio nélküli) nemesítés, az előnév ezekben tehát nem vonatkozhat másra, csak a származási helyre. Az armálisok fele erdélyi és székely lófőséget (primipilatus Siculicus) adományoz, a másik része pedig hajdúknak adott armális nemesség. Ha az általunk ismert 135 nemesítésből kivesszük az erdélyieket és a már felsorolt hajdú kapitányoknak adott armálist, 60 név marad. Ebből 7 az alföldi török területre utal, 36 a Partiumra, 8 Heves, Gömör, Nógrád vidékére, 9 pedig nem azonosítható.

31 A Partium aránya tehát 60% (ennek kereken 40%-a Bihar megyei), míg a török megszállta Alföld területe csak 11,5%-kal van képviselve. Báthory Gábor 1610. december 18-án adott kiváltságlevelében Elek János hajdúkapitány 128 vitézét sorolta fel név szerint. A 128-ból 24 viselt helynévből képzett vezetéknevet (mindössze 18%). Ebből hódoltsági 4, partiumi 11, erdélyi 1, bizonytalan vagy megállapíthatatlan 8. Sajnos a névsorból a tizedbeosztás nem állapítható meg, így pusztán a nevekből adódó arányra vagyunk utalva. Eszerint hódoltsági kereken 16,5%, partiumi 45%.

32 Ugyancsak Báthory Gábor 1609-ben Szilasi János kapitány 49 hajdúját nemesítette meg és telepítette le a váradi várhoz tartozó Régenben. A 16 helynévből képzett vezetéknév szinte teljes egészében Békés (56%) és Arad megyei falvakra utal. Az egység tehát a Temes—Maros—Körös által határolt területről toborzódott, a hódoltsági és délpartiumi terület határáról.

33 1610. május 1-én ugyancsak Báthory Gábor a Dobai Tamás kapitánysága alatti lovas hajdúknak (az oklevél szavával: a fejedelem udvari lovasainak) adott nemességet. A név szerint felsorolt 52 hajdúból 21 (50%) viselt helységre utaló vezetéknevet. A 21 névből 3 (Széplaki, Fejérvári és Baracskai) a sok előfordulási hely miatt nem volt rögzíthető. 3 név (köztük a kapitányé is) Erdélyre utal, 9 a hódoltság keleti szegélyére (42,8%), 5 pedig a Partiumra (23,8%).

34 1625. szeptember 22-én Bethlen Gábor fejedelem megerősítette a Kölesérről Szalontára települt hajdúknak még Bocskaitól kapott kiváltságlevelét, s ebből az alkalomból név szerint felsorolta az áttelepülőket. Két évtized alatt a 300 hajdú 264-re fogyott, a nevek is részben föltehetően megváltoztak, a helynévből képzettek közül nyilvántöbb eltűnt, a névanyagot mégis érdemes megvizsgálnunk, hiszen azokról a hajdúkról van szó, akik 1604 őszén Egri István vezetése alatt elsőnek álltak Bocskai mellé, s akik Kereki várát megvédelmezték a császári csapatok ellen. Sajnos a nevekhez csak nyomtatott szövegben férhettünk hozzá,