Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)
Jegyzetek
JEGYZETEK 1 Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig (Bp. 1949) 240. s köv. Uő: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig (Bp. 1949) 113. s köv. Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. (Székely György szer.k: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bp. 1953.) 128 —140. Rácz István: Hajdúszoboszló önkormányzata a XVII. században. (DME 1958 — 59. Debrecen, 1960) 86. Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Bp. 1955). Dr. Csizmadia Andor: A magyar városi jog (Kolozsvár. 1941.) 2 A folyamatot alapjaiban tisztázza: Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században (Bp. 1963) 197. és köv. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631 —1648 (Bp. 1954) Bevezetés. 3 H. Balázs Éva — Makkai László: szerk.: Magyarország története. (Egyetemi tankönyv. Bp. 1962) II. 222-223. 4 Szoboszló, Böszörmény, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs. Polgár a XVIII. század elején (1715) kiváltságát végleg elveszítette, mivel a csaknem egy évszázadon át tartó per lezárulása után az egri káptalan földesúri joghatósága alá került. 5 A továbbiakban csupán a gazdasági élet és az önkormányzat vonatkozásában igyekszünk a hajdúvárosok speciális jellegét érzékeltetni. A forrásanyag fogyatékos volta miatt részletes elemzésre nem vállalkozhatunk. 6 Bocskai István 1605. december 12-én Korponán kelt adománylevele. Közli Boldisár Kálmán: Bocskai hadi népe (Debrecen, 1906) 18. 7 Bocskai számára közvetlen utat mutatott Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király, aki,,. . .katonai erejét a jobbágyság soraiból oly módon erősíti meg, hogy a fegyverfogókat csoportosan vagy helységükkel megnemesíti, s ily módon kivonja a földesúri uralom alól". Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György szerk.: Magvarország története (Bp., 1964) I. 209. 8 Boldisár Kálmán: i. m. 19. 9 A hajdúság összetételére vonatkozó alapvető művek: Balogh István: Adatok a hajdúság XVI. századi népi összetételéhez (Ethn., 1942. 37 — 41). Benda Kálmán: Bocskai István (Bp., é.n.). Boldisár Kálmán: i. m. Uő: Szabadhajdú telepek (Debreceni Képes Kalendárium, 1936. 61 — 75). Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése (Debrecen, 1932). Dudás Gyula: A szabadhajdúk története a XVI —XVII. században (Szeged, 1887). Györffy István: A hajdúk eredete (Bp., 1927). Komáromy András: A szabadhajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások (Bp., 1898). Nagy László: A Bocskai szabadságharc katonai története (Bp.) Szabó István: A hajdúk 1514-ben. (Száz. 1950. 178 — 198.) Uő: A hajdúság kialakulása. Alföld Füzetek 1. (Debrecen, 1956). Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása (Bp., 1908). 10 Komáromy András: i. m. 20. 11 Magyar Törvénytár III. 37. és 57. Erdélyi Országgyűlési Emlékek VI. 203., 204. és VII. 320., 326., 431., 436. 12 Debreceni Állami Levéltár (a továbbiakban DÁL): Hajdúkerület. Vegyes iratok (a továbbiakban H. ker.) 1605-1740. Fase. II. no. 18. 318. csomó. 13 Komáromy András: i. m. 29. 14 A Bocskai utáni fejedelmi telepítések felsorolását megtalálhatjuk: Rácz István: i. m. 15. Uő: A magánföldesúri hajdútelepítések kérdéséhez (Debrecen, 1961) 135. (Ürögd, Régeny puszta, Berettyóújfalu, Mezősass, Harsány, Derecske, Géres, Hosszúaszó, Uj-Torda, Szerencs, Tarcal, Hernádnémeti, Téglás, Pocsaj, Büd, Luc, Balsa, Nyírbátor, Szentmihály, Nyíregyháza, Kesznyéten, Szederkény stb.) Vö. még: Györffy István: Magyar nép, magyar föld (Bp., 1942). — A hajdúk eredete. 143 — 152. Dankó Imre: A Sajó —Hernád melléki hajdútelepek (Sárospatak, 1955). A dunántúli magánföldesúri hajdútelepítésekről: Zimányi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez (Századok, 1960. 1 — 3. sz. 286 — 302.).
