Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)

II. A katonai életforma válsága, a termelőerők fejlődése 1631-1660 között

niuk kellett a haj dúterheket : a katonai felszerelés vásárlását, a szükség szerinti hadbaszállást, a városfal gondozását, a kapuőrséget stb. Számuk azonban nem lehetett magas. A polgári hajdúk statútuma sem tesz említést ilyen lehetőségről. A szoboszlói jegyzőkönyvben egyetlen ilyen vonatkozású adományozásról olvashatunk : Váci András lelkipásztor 1643-ban kapott háztelket a hozzá tartozó javakkal.

02 A bejegyzés megfogalmazásából arra következtethetünk, hogy rendkívüli esettel állunk szemben. Ez megmagyarázható. A hajdúvárosok lakossága még nem fogyatkozott meg annyira, hogy katonai erejük lényegesen hanyatlott volna. A beköltözött jobbágyok ekkor még csak munkaerőként jönnek számításba, s így nem elsőrangú érdek a hajdúkiváltságban részesülők számának növelése. Az állattenyésztés és állatkereskedelem elsőrendű szerepet játszhatott a hajdúvárosok gazdasági életében. Ezért erősíttették meg II. Rákóczi György fejedelemmel azt a régi kiváltságukat, hogy „a magok jószágán nevelt, valamint Szabolcs és Szatmár megyében vásárolt barmaik után, ha nem hajtották azokat tovább Kassánál vagy Eperjesnél, harmincadot sehol sem fizettek. . ,"

01 Megfigyelhető bizonyos ipari tevékenység is már ebben a korban. Szoboszlón a „Böcsületes Nemes Tanács" házat adott Lakatgyártó Mihálynak mestersége folytatásához.

02 Az 1643-as polgári statútum szerint a mester embereket lelkiismeretes munkára kötelezték, ellenkező esetben a céhek törvényei szerint megbüntették őket.

63 Böszörményből öt szabóról vannak adataink, kik a debreceni céh szabályai szerint dolgoztak.

64 A helyi közvetítő kereskedelemre utal a polgári statútum 21. articulusa: „ha penig olyan nyereségre való jókat hoznának (a piacra), hát 12 óráig ne legyen szabad összeséggel eladni, sőt aki megvenné is megbüntetjük, ha penig 12 óra elmúlik, szabadon eladhatja annak, aki megveszi."

05