Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A község nevének eredete és jelentése

A KÖZSÉG NEVÉNEK EREDETE ÉS JELENTÉSE Csege nevének eredetére és jelentésére vonatkozóan számos adatot találtunk az etimológiai szótárakban és más könyvekben, kéziratokban. Ezeket az egymásnak ellentmondó adatokat vesszük itt most sorra. Elsőként Turóczyt idézzük, aki krónikájában azt írta Csegéről, hogy Szabolcs kapitány, a honfoglaló magyarok egyik vezére — akitől a Csáky nemzetség is származott — e helyen telepedett meg, miért is a helységet előbb Szabolcsnak, majd Csákvárnak nevezték. Aztán arról is tudósít, hogy itt vár állott volna egykor, melyet Béla király parancsára romboltak széjjel és csak ez után lett faluvá, sőt ekkor a nevét is megváltoztatták Csegére. Ezt az adatot veszi át Vályi András is 1796-ban írt „Magyarországnak leírása" című munkájában.

11 A szájhagyomány azt tartja, hogy a falu nevét a kecsegétől kapta, mivel a Tiszának ezen a szakaszán mindig sok kecsegét fogtak.

12 Egyes nyelvészek régi elavult szónak mondják, mely eredetileg vízrekesztéket jelentett. Néhányan a „cége" szóval azonosítják, mely ősi halfogó eszköz volt s itt a Tiszán is sokáig alkalmazták halfogásra.

13 S végül vannak olyanok is, akik személynévből származó helynévnek mondják, mely idők folyamán többféle alakváltozáson ment át.

14 A falu nevének eredetére, jelentésére vonatkozó fenti adatok elemzése során megállapítható, hogy a krónikás Turóczi téved, amikor Szabolcs falut Csege helyére teszi. Szabolcs vármegyének a középkorban két Szabolcs nevű helysége is volt. Az egyik Balsa és Timár között földváráról és I. László király idejében (1091-ben) ott megtartott zsinatról nevezetes; a másik az egykori megye déli részén, Hortobágy és a Sárosér által bezárt háromszögben, a nádudvari határban Szabolcsok néven emlegetett kettős halom helyén lehetett. Ez utóbbit oklevél is említi 1493-ban.

15 Turóczi, aki krónikája írásakor nem utazta végig az országot, e két helység valamelyikével cseréli össze falunkat. Erre a cserére lehetőséget nyújtott talán az a tény is, hogy a szomszéd falu, Egyek határában is volt egy földvár, mely emlékét őrzi a Földvárhatár dűlőnév, illetve maga a földvár is, melynek körvonalai jól kivehetők most is. A szájhagyományban emlegetett kecsegével való azonosítás a nyelvészek szerint lehetetlen. Nyelvünk évszázadok során át igen sokat változott, ezeknél a változásoknál azonban törvényszerűségek figyelhetők meg és olyan szabályok, melyek szerint kizárt dolog, hogy a kecsege szó, Csegévé alakuljon át. A falu 1696ban készült pecsétjében és címerében egy úszó kecsege látható. Valószínűleg a szájhagyomány ennek a pecsétnek a láttán, jóval később, a XIX. század végén keletkezett, talán éppen akkor, amikor Pesty Frigyes „Magyarország helységnévtára" című munkájához minden helység elöljáróságától adatokat kért, többek között a falu nevének eredetére vonatkozóan is. A nyelvészek a „cége" szónak 2* 19