Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. Statisztikai Közlemények (Bp., 1960.) I. 2. 2. U.ott. 3. Mendöl Tibor: Szarvas földrajza (Debrecen, 1928.). 4. Mendöl Tibor: Altalános településföldrajz (Bp., 1957

;

). Kéziratban. 5. Nyíregyházi Állami Levéltár (a továbbiakban NYAL) Conscriptiones portarum fasc. 39. No. 390. (1738.) 6. NYAL. Inyestigatio ad Novem Puncta Urbarialia ex parte Possessionis Csege (1772.). 7. Debreceni Állami Levéltár (a továbbiakban DAL) U. 64. (1787.) 8. Tiszacsegei Református Egyház Levéltára (a továbbiakban TREL). Pethő Bálint: Visszapillantások c. kézirata. 9. NYÁL. Conscr. fasc. 39. No. 390. (1738.) 10. A falu határában található dűlő és helynevek itt közölt gyűjteménye nem teljes. A szerző erről egy külön tanulmányt készített, mely a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar nyelvjárások című kiadványának 1967. évi számában jelenik meg. 11. Vályi András: Magyar Országnak leírása (Buda, 1796.) I. 391. 12. A szerző Lévay Mihály tanítótól hallotta a falu nevének a kecsegével való azonosítását. 13. Czuczor—Fogarasi: A magyar nyelv szótára (Pest, é. n.) 928; Herman Ottó: Magyar halászat I. 82 és II. 776; Gombocz—Melich: Magyar etymoíógiai szótár I. 903 — 905. 14. Virágh Rózsa: Magyar helységnevek eredete (Szeged, 1931.) 25. 15. Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen határában a XI —XV. században (Debrecen, 1925.). 16. Pesíy Frigyes: Magyarország helységnévtára (Széchenyi Könyvtár Kézirattára) 38. k. 69. 17. Virágh Rózsa: i. m. 18. Borovszky Samu szerk. : Szolnok-Doboka vármegye (Magyarország Vármegyéi és Városai. Bp., 1900.) IL 477. 19. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában (továbbiakban N. M. A.) levő M. N. A. 284-T. III. jelzetű katalógus cédula szerint a Szőlő (Lyukashalom) közelében levő homokbányában neolitikus eredetű tárgyak, a péceli kultúra idejéből rézkori edénytöredékek, kora- és késővaskori edény-, illetve urnadarabok, mázas és kelta edénytöredékek kerültek elő. Valószínűleg még a szőlő múlt század végén történt telepítésekor bronzkori emlékek : 1 bronztekercs, 10 kúpidomú-dísz, 12 gyűrű, 2 csiszolt kőszerszám, 1 agyagkanál csonka töredéke és 2 cserépedény került elő. Lásd Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban II. (Bp., 1892.) 21., valamint Régészeti Füzetek 10. szám (Bp., 1958.). Kézirat gyanánt. 20. N. M. A. III. 1960/138. Nagykecskéspusztán 1948-ban a csatornaásók őskori cserepeket, egy őrlőkövet, két aktív csiszolókövet, csontlyukasztót, agyag- és csontgyöngyöket, vaskést, vascsattot, bronz avar szíjvéget és karikát, üvegdarabokat, csontárat és vaskard-töredéket, valamint egy putriszerű épület nyomait találták meg. A tanyától keletre egy férfi sír is előkerült, melyben vassarló és egy vaskés is volt a csontváz mellett. 21. Szabó Sándor közlése. Lakik Templom utca 18. sz. alatt. 22. László Gyula: Bevezetés a régészetbe (Bp., 1959.) 64. Egyetemi jegyzet kézirat gyanánt. 23. N. M. A. 228. T. III. Emberi és állati csontmaradványokat is találtak ugyan ekkor. 24. Régészeti Füzetek 9. szám. (Bp., 1958.) Kézirat gyanánt. A gépállomás homokbányájában (volt Puliszkadomb) szarmatakori sírt találtak. Ugyanezen a helyen rézkori telep, sőt koravaskori leletek maradványai is megfigyelhetők voltak. M. N. A. 47. T. I. Szarmatakori csont gyöngysor is előkerült. 25. Dezső Csallány: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mittel europe. (Bp., 1956.) 206. Nagykecskés-pusztán késő avarkori lelet egy vassarló, indás öntött bronz szíjvég. Ugyanott Árkus és Egyekre vonatkozó közlés. N. M. A. 43. T. I. 1948-ban Kecskésen avar temetőt tártak fel.