Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)
A szocialista mozgalmak hatása
A SZOCIALISTA MOZGALMAK HATÁSA A felszabadított jobbágyság tehát keserves életet élt, mert amellett, hogy tulajdonjogú birtokhoz jutott, gazdaságának fejlődése nem volt biztosítva. Tanácstalanul állott földccskéje lábánál. Az adó nagy, munka nincs, ezért sokan kevés földjüket kénytelenek eladni. Ki gondolná, hogy a krumpli is ekkor lesz igazán a szegénység eledele ? Ezt mutatja pedig az is, hogy a krumpli vetésterülete a század végén falunkban is hirtelen megnövekszik. Az ínséges években még a vadon termő súlyomnak is nagy volt a becsülete. A falu lakossága oly annyira pénzszűkében volt, hogy még a legszükségesebb ruhára sem telt. Különösképpen nagy nyomorban élt a korábban még irigyelt cselédség. A XIX. század derekán a cserepesi, kecskési, a kis- és nagymajori, a sarkadi és a Szilágyban levő uradalmak cselédházaiban 199 fő lakott. A század végére ez a szám tovább gyarapodott. Életkörülményeikre jellemzőként idézzük Marton Antalné visszaemlékezéseit: „Rigen mink is cselédházba laktunk, ami elig sajnos vót, hogy nigy család lakott ëgy pitarba. A pitarbúl egy családra csak két nigyzetmétér jutott. Itt vót a berakott katlan azon főztünk. Vót ëgy nagy szabad kéminy, amibül ugy hullt az itelbe a korom, ahogy akart, ha nem vigyáztunk rá. Nigy en laktunk és ha nem egyeztünk meg, akkor nigy féle szinre vót meszelve a pitar. Nem vót kaszroj, vászon fazikakba, meg üstbe főztük az itelëket. A fekete üstbe sütöttük még a rántást is. Sokszor vót, hogy a kemencébe főztünk, mert nem vót tüzrevaló. A ház még 4 X 4-es se vót. Ha szorult a helyzet ebbe még két család is lakott. A két család vót 20 fő. Agy së vót, hanem csak dikó, még takaró së vót, hanem csak zsák. A gyerekeknek nigynek is csak ëgy cipője vót. Meg kantusba teleltek. Iskolába së tudtak menni, mert nem vót cipőjük, ruhájok. A mán nagy szó vót, ha valaki két osztályt járt. Akinek vót két zsák kolompirja az is a dikó alatt vót. A csirkét is benn neveltük, mindent abba a kis házba csináltunk. Ebbe a kis házba fél kemence vót, de vót nagysut meg patka. A gyerekek a sutba még a patkán háltak. Ahogy bementünk a házba, a kemence mellett vót egy berakott spór, amibe legtöbbször szalmával tüzeltünk. Nyáron a szobába nagyon meleg vót, hogy hűvösebbé tegyük, akácfa gallyat raktunk az ablakba, ami helyettesitette a firhangot is. Még lámpa se vót, csak olajos mécses, annál szüttünk, fontunk. A fiu is annál nízte mëg a menyasszonynak valót." li0 Az uradalmakban élő cselédség lakás és életkörülményeinek vizsgálatát a tiszti orvos javaslatára még a megye is kénytelen elrendelni. A cselédség helyzetének javítása tekintetében azonban semmi lényeges intézkedés nem történt. Nemcsoda hát, ha a század végén meginduló szocialista mozgalom eszméi falunkban is táptalajra találtak. Az 1890-ben megalakult Szociáldemokrata Pártnak helyi szervezete csak 1918-ban alakulhatott meg. A párt orgánuma a Népszava c. újság és más röpla6* 83
