Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Népesedési viszonyok, a közművelődés és a falu igazgatásának alakulása a török hódoltság után

Földesúri kastély a Kismajorban, épült a XIX. század végén (szerző felvétele, 1960) hogy a XIX. század elejétől a földesurak megengedik a csegei jobbágyoknak, hogy fiatalabb fiukat fedélépítésre alkalmas házhelyhez juttassák a kertekben s ezzel lényegében utat nyitnak a birtokosztódási folyamatnak. Az adás-vételt a tanács 1764-ben kiadott statútuma szabályozza. Ez szerint . . . „ha valamely Lakos Gazda ember Szentmárton Napja előtt valami szükség, vagy egyéb ok miá Jószágát eladandja, azon eladott Jószág azon betsülletes Lakosoknak Portiójában nem fog felvétetodni. Ha pedig már emiitett Szent Márton Napja után egy héttel Marháját vagy Jószágát áruban vetvén eladandja, azon el adott Jószág is Portióba nem. fog felvétetodni. De ha ezen említett Terminus után válik meg valaki Jószágaiul, az olly eladott Jószág Portióra elmulhatatlanul felvétetodik és másokéval együtt Conscribáltatik. Mindazáltal ha ollyatén Casus adandja elő önnön magát, melly miá valaki a Lakosok közül, mint p.o. Portióbeli Restanciájáért vagy Portiójáért Jószágátul kéntelenittetik meg válni vagy azt eladni, azon emberének Szent Márton Napja után is eladott Jószága Portiójába nem fog acceptáltatni.''''

91 A csegei jegyzőkönyv számos adás-vételi szerződést tartalmaz, melyekben első pontként szerepel az úrbéri szolgálatok maradéktalan vállalása. A falusi tanács hatalmát a földesúr biztosította olyképpen is, hogy kezdetben szabadhasználatú, úrbéri szolgáltatástól mentes szántót, legelőt és rétet bocsátott a község rendelkezésére. Ez a községi föld az úrbérrendezéskor 15 magyar hold szántót és kb. 30 magyar hold kaszálót tett ki. Az úrbérrendezést követően azonban a tanács a helyiségnek adott szántóföldért és kaszálóért 70 forspontra lett kötelezve. Ez azt jelentette, hogy a tanács ezen túl évente 70 alkalommal esetenként egy napi járóföldre a földesúrnak köteles volt fuvart adni. A kötelező forspontozás nem állt arányban a járandósággal, mert az urbárium szerint kijelölt földet részint más használta, részint nem jó helyen jelölték ki. Ezért a tanács panaszt is emelt a megyénél mondván, hogy „ezzel a Tek. F. Uraság keveset