Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Csegeszentmiklós

ban még apja Hunyadi János alatt szerzett érdemeik elismeréseképpen. A birtokba iktatásról szóló oklevél kifejezetten lakott faluról (possessio) beszél. Három évvel később Mátyás Csegeszentmiklós falu bíráit és esküdteit, a falu lakóit új földesuraik elismerésére szólítja fel. Bajoni István és Gechei György beiktatása előtt Csegeszentmiklós és Szentmargita birtokos ura valószínűleg Mátai Tamás, Hunyadi Jánosné uradalmi tisztje lehetett, mert a királyi adományozás ellenére is 1461-ben ennek a fia „Matha Miklós foglalván tartja" Lehetséges, hogy éppen ezért nem hajlandók elismerni új földesuraikat. A falu létezésére vonatkozó utolsó oklevél 1464-ben kelteződött, ezt követően megbízható adat már nem áll rendelkezésünkre. Valószínűleg a XV. század végén pusztulhatott el a falu s határa beolvadt a csegei határba.

38 Hol élt, mely helyen telepedett meg Csegeszentmiklós népe — erre választ adni a következőkben lehetne: Csánki azt írja, hogy,,... ugylátszik a Tisza-parti Csege helység és tőle északkeletre fekvő Szentmargita puszta közt, vagy ezek vidékén feküdt." A terepviszonyokat számításba véve, a választás két kiemelkedő, árvíztől mentes helyre, a Határhalom és környéke, továbbá a Cserepes-dombjára eshet. A Határhalom, mely ma már csak Határerdő néven ismert, túlságosan közel esik Margitához. Inkább Cserepes és környéke látszik tehát olyan alkalmas terepnek, ahol Csegeszentmiklós népe is megtelepedhetett. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy e század elején a csatornaásók a Cserepes-dombja keleti lejtőjén kiterjedtebb temetkezési helyre bukkantak. Itt állhatott tehát a falu temploma, amely köré még I. László király törvénye értelmében kötelesek voltak temetkezni a falu lakói. A Cserepes dűlő név csak a XVII. században tűnik fel írott emlékekben s valószínű, hogy a domb környékén talált sok cserépmaradványtól kaphatta újabb nevét. Az általunk ismeretlen okok miatt elpusztult falu határának Csege területébe történt beolvadásának feltételezésére az is okot adó körülmény, hogy a Bajoniak, akik később a XVI. század folyamán csegei földterületre, mégpedig a Cserepes tájéki földekre tartanak igényt, korábban Csegeszentmiklós urai voltak.

39