Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A falu belső és külső területének leírása

A LEGELŐ szintén úrbéri járandósága volt a jobbágyoknak és pontos helyét a XVIII. század végén jelölték ki. A Legelőn összegyűlt felesleges víz a Csurgón csordogált le a Tiszába s a XV. században még malmot is hajtott. A szikes, csak legeltetésre alkalmas területnek ismertebb helynevei a Hideglelős vagy Bornyújárás, a Kiserdő vagy Remisz, Rókás, Sarkad, kevésbé ismertek a Csordás-, Kosár-, Béka-, Borz-, Nádas-fenek, továbbá a Háromágú-zsombikos és a Széklaponyag. A HOMOKHÁT és a KENDERFÖLD a falu mellett levő területeket jelöli. A kettő között a régi temető mellett vezetett el a debreceni út, melyből a Sarkad tájékán vált ki a polgári út. A MAJOR a Vayak birtokának a XVIII. század közepén kiépülő központja. Amikor megépült a Nagymajor, akkor kapta a „Kis" jelzőt. A Majorhoz tartozott a Vezekény, ez a XVIII. században a Filegória dombján telepített szőlőföld. Egyébként a Filegória Csege legmagasabb pontja (Tszfm: 99 m). Az Intapart is az uradalomhoz tartozott, ahol a múlt században a cselédházak sorakoztak. Az Intapart szomszédságában található a Vereshalom, mely nevét Veres Tamástól kapta, akinek ott a XV. században háza és körülötte földje volt. CSEREPES helynév a XVII. században keletkezett. Ahol ma a tanya áll, lehetett egykor Csegeszentmiklós falva. A XVIII. században Cserepeslaponyag, Cserepes-laposa és Cserepes-ere elnevezések ismeretesek. A múlt században a Cserepes-laponyagon épült ki a tanya. Kevésbé ismert helynevek még ezen a területen a Szárcsás-, Gémes-, Lapos-, Tolvajos-, Posta-, Rekettyés-, Bogárzó-, Nagy-, A Bárórész az 1930-as években (Déri Múzeum Adattára, Fotogyűjtemény 3674, továbbiakban DMA. F.) 2 Tiszacsege 17