Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

1944. október 19-től napjainkig

Az új tanácsháza (szerző felvétele, 1960) párt helyzetét is, csökkentette tömegbefolyását és népszerűségét. A pártok helyi szervezetei politikai magatartása azonban igazából az országos helyzetet is tükrözték. A kisgazdapárt — amely falunkban is a legnépesebb párt volt és tagsága jelentős részét a régi kisgazdákból, azok hozzátartozóiból toborozta — megmaradt ellenzékinek. A szociáldemokrata párt a 19-esekbőlés családtagjaikból szerveződött ujjá, s politikájukat ott folytatták, ahol még az 1930-as években abbahagyták. A parasztpárt tagsága pedig az újonnan földhözjuttatottak köréből adódott, de korántsem volt olyan népes tábora, mint bölcsőjében a szomszédos Balmazújvároson. A falu életének irányítása tehát a felszabadulást követő években jobbára a nagy múltú kisgazdapárt kezében volt, bár a falu egészét érintő kérdésekben a pártok vezetői mindig együttesen döntöttek (pl. az iskolák államosítása 1948ban.) Csak a két munkáspárt egyesülése után vette át a vezetőszerepet falunkban is a kommunistapárt. A kommunistapárt legfőbb bázisát az 1949-ben létrejött gépállomás képezte. A párt befolyásának megerősödését az is jelezte, hogy amikor 1949-ben a főbírói tisztséget már öt éve ellátó Rózsa János betegsége miatt lemondott, helyette a kommunista Kocsis Gézát jelölték főbírónak.

208 A felszabadulás után a falu belterülete tovább bővült. 1949-ben megszületett az 1.300-as kormányrendelet, amely a szétszórt tanyai települések gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítása céljából előírta a tanyaközpontok létrehozását. E rendelkezés értelmében határozott úgy a csegei képviselőtestület, hogy a Kismajor, a házhelyépítésre alkalmas Homokháttal és Kenderfölddel együtt, továbbá az új települések: a Vásártér, Ültetés, Zátony, Bárórész, Hataj számítódjanak a régi község belterületéhez. A képviselőtestület eme határozata alapján a Tanyai Tanács tárcaközi bizottsága 5.200/14/