Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

1944. október 19-től napjainkig

Az Uj Elet Tsz rókaháti baromfitelepe (Bekecs László felvétele, 1961) rendszer radikális és minél előbbi felszámolását csak a kommunisták és a szegénvparasztságot maga köré tömörítő Nemzeti Parasztpárt követelte. A parasztpártnak a kommunistákkal egyetértésben megszövegezett és 1945 januárjában a nyilvánosság elé tárt földreformjavaslatát sem a kisgazdák, sem a szociáldemokraták — elsősorban azok országos vezető körei — nem fogadták szívesen. Először egyáltalán nem is kommentálták azt, később a szociáldemokraták nyilvánosságra hozták a már idejétmúlt, teljesen hasznavehetetlen 1930-as agrárprogramjukat A kisgazdák csak elvben helyeselték, de még korainak tartották a földosztást. A Minisztertanács 1945. március 17-én tárgyalta a kommunista és a parasztpárti földreform-javaslatot s azt lényegében elfogadta. Az erről kiadott rendelet kimondta, hogy a 200 kat. holdon felüli birtokokat ki kell osztani azok jogos tulajdonosainak, elsősorban a volt béreseknek, mezőgazdasági munkásoknak, törpebirtokos és sokgyermekes parasztoknak. A rendelet a földhözjuttatottakat pénzbeni vagy természetbeni megváltásra is kötelezte. A megváltási árat azonban igen alacsonyra szabta s a törlesztési időt tíz, az agrármunkások esetében pedig húsz évben állapította meg. Az így befolyt összegből mezőgazdasági fejlesztési alapot kívántak létesíteni. Azok az újgazdák, akik a kezdeti időben nem tudták a megváltási árat megfizetni, állandóan haladékot kaptak.

207 A szomszéd községben Balmazújvároson még a rendelet megjelenése előtt megkezdődött a földosztás, melynek híre falunkba is hamar eljutott. Talán éppen ennek hatására a Földigénylő Bizottság csakhamar földosztó bizottsággá alakult át s megkezdte a föld, a volt nagybirtokok kiosztását. A földreform során került a csegei parasztság kezére a Kisújszállási Közbirtokosság kiváló minőségű birtoka a Tiszaköze, a görög katolikus egyház Szalontai János és Grünfeld által haszon-