Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Az ellenforradalmi rendszer évei

Turi Péter törvénybíró 1939 táján (K. Kovács László felvétele) voltak egységes pártiak és nagy részük a választásokon a kisgazdapárt listáján szavazott. Kétkulacsos politikát folytatott a község főbírája is, jegyzője előtt egységes párti volt, bátamegett pedig ellenzéki, hogy benne maradhasson a bírói székben. Egyébként az ellenzék az ohati bérlők támogatásával már jóval a választás előtt megkezdte az agitációt, kortessel éjjel-nappal dolgoztak s a jegyző kibuktatásával, 2 pengő napszám beígérésével s az adósság elengedésével igyekeztek maguknak hangulatot teremteni. „Az izgatás eredménye a községben még most is erősen érezhető. Adót nem fizetnek és azokat a kereskedőket és iparosokat, akik egység pártiak, nem támogatják. A Nemzeti Egység pártja részéről az elbolonditott lakosságnak felvilágosítása folyamatban van, ennek azonban az eredménye még nem érezhető."

182 Január 6-án, amikor Hegymegi ismét megjelent a faluban és megtudta, hogy az általa tartandó népgyűlést a hatóság elmulasztotta kidoboltatni felháborodva szónokolta, hogy „Tiszacsegén dobolnak akkor, amikor fiaitokat kiszakítják a családból, hogy katonának vigyék, dobolnak akkor is, amikor szegényes holmitokat az adókban elkótyavetyélik, de nem dobolnak akkor, amikor politikai jogaitok gyakorlásáról van szó."

183 Ilyen előzmények után került sor márciusban a képviselőjelöltek bemutatkozására. A nádudvari járásban a programbeszédek megtartása mindenütt rendzavarás nélkül folyt le kivéve Tiszacsegét, ahol március 17-én délután Meissner Károly egységpárti képviselőjelölt tartotta beszámolóját, akit bejövetele alkalmával „va-