Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Az ellenforradalmi rendszer évei

tonboglári földbirtokos került. A Kisgazdapárt programja a parasztságot a mun­kássággal igyekezett szembeállítani, ezzel tulajdonképpen a szociáldemokraták vidéki szervezkedését próbálták akadályozni. Ennek ellenére a kormányzati szer­vek az egyre erősödő kisgazdapárttól is félve, annak ellensúlyozására 1933-ban megalakították a Nemzeti Egység Pártot. A párt szervezése azonban igen nehezen haladt előre, különösen Hajdú megyében, ahol nemcsak a parasztság, hanem még a polgárság nagy része is a Független Kisgazdapárt tagja volt. Az Egység-pártba való belépés elől azzal a nyílt őszinteséggel zárkóztak el, hogy mindaddig, amíg a kormány részéről, különösen a gazda adósságok rendezése tárgyában megfelelő intézkedés nem történik — „a NEP-hoz nem csatlakoznak, mivel nem vi­seltetnek kellő bizalommal a kormány iránt" 170 Különösen nehezen ment a be­szervezés a parasztság körében, mert az államhatalom, a pénzügyigazgatósá­gok sem viseltettek kellő megértéssel az ő speciális érdekeikkel kapcsolatban. Pél­dául, ha egy szaporulat előtt álló jószágot lefoglaltak, csak igen kivételes eset­ben álltak el az állat elárverezésétől, illetve adtak arra a hónapra haladékot, amíg a szaporulatot el lehetett választani, hogy ezáltal igen sok esetben az illető sze­gény család végromlását akadályozták volna meg. 176 Szívesen hallgatj ákhát az ellen­zék szónokát Hegymegi Kiss Pált, aki 1934 februárjában Tetétlenen, Nádudvaron a bajokért nyíltan a kormányt vádolta. Ezekben a napokban Csegére is őt várták, de helyette mást küldtek, aki ugyancsak a kormány működését kritizálta. A kis­gazdapárt erőteljes szervezkedése, a vezetők megalkuvása következtében pan­gásban levő szociáldemokrata párt tag­jai sorát is egyre ritkította. A csendőrség már több községből jelzi, hogy a kisgaz­dapárt kezd szocialista, kommunista ízű­vé válni, amit természetesen a párt veze­tői szigorúan tagadtak, hiszen ha úgy is volt, azt igazából maguk sem akar­ták. A csegei parasztság földdel rendelke­ző rétege ezekben az években Hegymegi és Eckhardt lelkes hívei. A falusi intelli­gencia, élén a főjegyzővel kormánypárti. A kormánypártiakhoz kényszeredetten csatlakozott az elöljáróság, a főbíró, tör­vénybíró és az esküdtek, néhány iparos és kereskedő s mögöttük állt a helyi csendőrség. A megye területén ebben az időben számos ellenzéki, köztük fasiszta nemzeti szocialista pártok is működtek, szervezkedtek. Minthogy falunkban ezek­nek a pártoknak embere nem igen akadt, tevékenységükkel sem kívánunk részle­tesebben foglalkozni. A 30-as évek közepén a szociálde­mokrata párt háttérbe szorult, helyi kép­viselői szavukat nemigen hallatták. Kom­.. munista pártot ebben az időben szer­'.yocsgatyaoan, kis- .-. * , . •.. -. .-. , -, mentében és galléros lajbiban 1886-ban vezni tllos > me g ls a hivatalos jelentések (A Tiszacsegi Múzeum Adattára) általában a szociáldemokraták radikális

Next

/
Thumbnails
Contents