Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)
Az ellenforradalmi rendszer évei
tonboglári földbirtokos került. A Kisgazdapárt programja a parasztságot a munkássággal igyekezett szembeállítani, ezzel tulajdonképpen a szociáldemokraták vidéki szervezkedését próbálták akadályozni. Ennek ellenére a kormányzati szervek az egyre erősödő kisgazdapárttól is félve, annak ellensúlyozására 1933-ban megalakították a Nemzeti Egység Pártot. A párt szervezése azonban igen nehezen haladt előre, különösen Hajdú megyében, ahol nemcsak a parasztság, hanem még a polgárság nagy része is a Független Kisgazdapárt tagja volt. Az Egység-pártba való belépés elől azzal a nyílt őszinteséggel zárkóztak el, hogy mindaddig, amíg a kormány részéről, különösen a gazda adósságok rendezése tárgyában megfelelő intézkedés nem történik — „a NEP-hoz nem csatlakoznak, mivel nem viseltetnek kellő bizalommal a kormány iránt" 170 Különösen nehezen ment a beszervezés a parasztság körében, mert az államhatalom, a pénzügyigazgatóságok sem viseltettek kellő megértéssel az ő speciális érdekeikkel kapcsolatban. Például, ha egy szaporulat előtt álló jószágot lefoglaltak, csak igen kivételes esetben álltak el az állat elárverezésétől, illetve adtak arra a hónapra haladékot, amíg a szaporulatot el lehetett választani, hogy ezáltal igen sok esetben az illető szegény család végromlását akadályozták volna meg. 176 Szívesen hallgatj ákhát az ellenzék szónokát Hegymegi Kiss Pált, aki 1934 februárjában Tetétlenen, Nádudvaron a bajokért nyíltan a kormányt vádolta. Ezekben a napokban Csegére is őt várták, de helyette mást küldtek, aki ugyancsak a kormány működését kritizálta. A kisgazdapárt erőteljes szervezkedése, a vezetők megalkuvása következtében pangásban levő szociáldemokrata párt tagjai sorát is egyre ritkította. A csendőrség már több községből jelzi, hogy a kisgazdapárt kezd szocialista, kommunista ízűvé válni, amit természetesen a párt vezetői szigorúan tagadtak, hiszen ha úgy is volt, azt igazából maguk sem akarták. A csegei parasztság földdel rendelkező rétege ezekben az években Hegymegi és Eckhardt lelkes hívei. A falusi intelligencia, élén a főjegyzővel kormánypárti. A kormánypártiakhoz kényszeredetten csatlakozott az elöljáróság, a főbíró, törvénybíró és az esküdtek, néhány iparos és kereskedő s mögöttük állt a helyi csendőrség. A megye területén ebben az időben számos ellenzéki, köztük fasiszta nemzeti szocialista pártok is működtek, szervezkedtek. Minthogy falunkban ezeknek a pártoknak embere nem igen akadt, tevékenységükkel sem kívánunk részletesebben foglalkozni. A 30-as évek közepén a szociáldemokrata párt háttérbe szorult, helyi képviselői szavukat nemigen hallatták. Kom.. munista pártot ebben az időben szer'.yocsgatyaoan, kis- .-. * , . •.. -. .-. , -, mentében és galléros lajbiban 1886-ban vezni tllos > me g ls a hivatalos jelentések (A Tiszacsegi Múzeum Adattára) általában a szociáldemokraták radikális